Albert-Lőrincz Márton születésnapjára

Hatvanhét éves lettél te,
és a versről nem tettél le,
pedig
egyre nagyobb az adója,
olykor leküld a padlóra,
bizony:
százat mondasz, tíz az adó,
vagy húsz, csak a Mindenható
tudná
megmondani, pontosan hány,
folyton változik az arány,
függ
pontosan nem tudom, mitől,
függ még mindig Petőfitől,
függ
Aranytól, az olvasótól
(nem ronthatsz reá ajtóstól),
na meg
rengeteg más tényezőtől…
egy tölgyfától, egy fenyőtől,
ami
benned magasodik verssé…
adója ennek is, terhét
cipeled,
nagy, több a húsznál, gondolom,
és szegények a szponzorok
nagyon…