A halálfejes lepke – Fluturele cap-de-mort*

Repülj, acherontia atropos,
irány a lakatlan mezők
nézd el zsigeri rettegésem, elfordított fejem
és idegesítő noszogatásomat a távozásra

repülj a vizek fölött
légy a levegő rebbenő szemvillanása
mit sértenek a porral terhes metsző szelek
a szikkadt partokról üzenő tikkadó füvek

a szárnyak, melyek mellkasomban
verdestek, már odalettek,
már csak a vergődés van, a zuhanás, az elvágott torkú lebegés
melletted mesebeli harcosnak érzem magam
akit térdig vagy derékig döngöltek a földbe
a képzelet göröngyös talajába
már csak a szablya egyetlen suhintása kell a sárkány
fejét vegye,
hallani a suhintást, de ki tudhatja, szelet hall
avagy hangot mivel a vas a levegőt szeli

Cseke Gábor fordítása

Zbori, acherontia atropos,
du-te spre lunci nelocuite,
iartă-mi teama instinctivă, întoarcerea capului
şi gândurile jenante cu care te îndemn să pleci,

zbori pe deasupra apelor
ca zbaterea unor pleoape de aer
iritate de adieri reci încărcate de praful fin
luat de pe uscatul cu ierburi tot mai ofilite,

aripile pe care le simţeam
bătând în piept nu mai sunt
decât zbatere, prăbuşire, retezare a plutirii,
cu tine alături mă simt ca luptătorii din poveste,
îngropat până la genunchi sau până la brâu
în pământul zgrunţuros al închipuirii,
doar sabia trebuie să mai reteze dintr-o lovitură
capul de zmeu,
şuierul se aude, dar cine să ştie dacă e vânt
ori sunetul cu care e despicat aerul de fier

*A költő Rana numită tăcere (Sebek hallgatása) c. készülő kötetéből