Légy velem, karácsony,
ne nézd, hogy nem jászolban
születtem, és semmilyen
csillag nem vezetett hozzám,
meg a királyok is mással voltak
elfoglalva, mind a hárman,
nem hajoltak állatok
fölém, és nem üldözött Heródes –
én azért mindig ezt szerettem
volna, hidd el, és azt a szelíd erőt,
ami neki jutott, és amivel
saját szorongásait, fájdalmait,
lemondásait, mindenét
figyelte, amivel a keresztet
cipelte, a töviskoszorút
viselte, ártatlan volt felnőttként
is, ezt is szerettem volna, és
ez sem sikerült, de azért még
eljössz hozzám is, ugye,
karácsony?