Egy elmaradt Blériot-légiparádé

Louis Blériot (1872–1937), a zseniális francia repülőkonstrüktőr és pilóta 1909-ben elsőként repülte át a La Manche csatornát. Még abban az évben a magyar repülés úttörői meghívták egy budapesti bemutatóra, amelynek októberben eleget is tett.
A sikeres demonstráció után Bukarestből is meghívás érkezett, amelyet a sikere csúcsán lévő francia mérnök örömmel el is fogadott.
Útban a román főváros felé a gyorsvonat 15 percig vesztegelt az aradi állomáson. Ezt a rövid időt használták ki az egy évvel hamarább, a világszenzációnak számító repülés előtt, azaz 1908-ban megépített aradi autógyár, a Westinghouse (később MARTA) vezetői, hogy kapcsolatba lépjenek a neves műszaki szakemberrel, aki korábban az automobilok lámpáinak gyártásával foglalkozott.
Az aradi állomáson Fejes Jenő, a Westinghouse gyár mérnöke és Zinner Béla, az ACSEV műhelyfőnöke várta a vonatot és mindketten felléptek a hálókocsiba. Blériot és neje már tudtak a vendégek érkezéséről.
A francia repülőépítő és pilóta számára nem volt teljesen ismeretlen város Arad, ugyanis a franciaországi Calais és az angliai Dover között megtett sikeres repülőútja után Faludy Károly aradi színész-aviatikus táviratban gratulált neki. A táviratban saját aradi kísérleteiről is szót ejtett.
A rövid veszteglés alatt Blériot vendéglátóinak invitálására megtekintette az Arad-Csanádi Egyesített Vasutak egészen új rendszerű motorkocsiját, amelyre Budapesten hívták fel a figyelmét. A francia gyártmányú Westinghouse gyorsmotorkocsi az egyik szomszédos vágányon várta a vendégeket. Kedvükért be is indították a motorkocsit. Blériot megnézte a kocsit, érdeklődött a műszaki adatai iránt, s a negyed órába még az is belefért, hogy ígéretet tegyen: a következő évben Aradon is tart egy repülőbemutatót.
A mondén hírek akkoriban is gyorsan terjedtek. Noha a helyi újságokban a villámlátogatásnak nem volt semmi beharangozója, mégis sokan megtudták és kijöttek az állomásra, hogy láthassák a 20. század első évtizedének egyik legnépszerűbb emberét, a vakmerő pilótát, a levegő ördögét.
A jeles vendéggel Bukarest felé induló vonatot kalaplengető urak és keszkenőjüket lobogtató hölgyek búcsúztatták.
A folytatás már nem volt ilyen derűs.
A bukaresti légiparádé sajnálatos kudarcba fulladt.
A román fővárosban ugyanis minden balul ütött ki. Károly király, aki nagy barátja volt a motoroknak és az autóknak, megbetegedett és távol maradt. A királyné azonban jelen volt a nagy hírveréssel beharangozott demonstráción. Csakhogy Blériot egy váratlan műszaki hiba miatt fel sem tudott szállni. Talán ez volt a szerencséje, így a katasztrófa nem a levegőben történt. Gépének motorja a propeller megforgatásakor valamilyen műszaki hiba miatt valósággal felrobbant, egy szilánk súlyosan megsebesítette a közelben lévő Pascu mérnököt. A nézők között pánik tört ki, többen elmenekültek a helyszínről, ahová az aviatikus még meg se érkezett, hiszen a motor bemelegítését rendszerint segédjei végezték el.
A folytatás még kompromitálóbb volt a francia mérnök számára. Kínos magyarázkodását nemigen fogadták el a bemutatóra tetemes összeget fizető bukarestiek. Kifütyülték, sőt visszakövetelték a pénzüket.
A bukaresti közjáték epilógusaként a felháborodott tömeg Blériot impresszárióján töltötte ki a bosszúját. A regáti vállalkozót, aki a korabeli román lapok szerint igen jó üzletnek vélte a repülés egyik nagy úttörőjének meghívását, és erősen saját zsebére dolgozott, a felháborodott tömeg szinte meglincselte.
Ezek után érthető, hogy Blériot az aradi légibemutatóval kapcsolatos könnyelmű ígéretét igyekezett hamar elfelejteni.
Az aradiak három évvel később Aurel Vlaicu román mérnök légibemutatóján vigasztalód(hat)tak.

(2009)

Forrás: Aradi történetek, emberek. A Concordia Media Jelen kiadása. 2015. Szerkesztet: Jámbor Gyula