(próba a havasokban)

mint mikor egy csőbe belehúznak
olyan ez a medve
(telet harangoznak)
odanyújtottad a kezedet neki
nem hiszi, ez is mancs
kitépi letépi
száradnia kell még, kiáltod, de késő
lógnak az ablakban
rongyosan lifegőn
kiszakadna bele ennek a versnek is
megtartja a keret
ami nincs, ami nincs
csalónyi biluja, naney pestije
kupacz etteléje betűim bibéje
fúj a szél havazik, hideg a fehér tél
mi vagyok hó alatt
ha nem a szemét
csikasznak gubora görgely ti-mása
tavaszt nem várnátok
kitettek – látjátok ? –
télben a hóra
nem is vigadóra
kárörömre hamis nótaszóra
lifegő soraim világnak kitárva
fércelt vászoncsíkok
minden jöttnek mentnek
szörnyen világolva

(nesztek ki-talán)