Két vers egy témára – Hadnagy József és Albert-Lőrincz Márton
Hadnagy József: Az utolsó nap
Jönnek, jönnek,
kezet fognak,
cipőjük bőre tükör,
talpa kemény
(akár az enyém).
Téli eső az ablakon,
kopog, csúszkál, kopog…
Ragyognak:
vasalt ingek,
dermedt öltönyök
kirakati bábun…
Ez az utolsó nap,
fékező, lassuló, gyorsuló
percek rozsdás fényben
úszó időperonon…
Albert-Lőrincz Márton: (Tűzkerék)
Még ül a tél
az esztendő ölén,
hóba takarózik a fény,
árnyéka mögém kerül
és hízik, nő.
Elindult,
mint egy guruló tűzkerék,
s most az aljba leérve,
már csak egy kirakat
szegletében meghúzódó
emlék.
Pusztai Péter rajza