Csata Ernő: Ránk is vigyáznak valakik?

Különös világban élünk, maholnap az igazság visszaszorul a mesék virágnyelvébe, ahol minden mondandót úgy kezdünk, hogy: Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a rezervátumokba zárt indiánok malaca túr, de még azon is túl, élt egy Rossz szellem, amelyik bosszúból, hogy az ellenfelét megfélemlítse, megpróbált annak nyugati és keleti határainál egy nagy-nagy tüzet rakni. A Világfigyelő fiú, aki nappal a Nap, éjjel pedig a Hold fényénél figyel, ezt észrevette és szólt a Jó szellemnek, aki ezt megakadályozta. Az Arkangyalok, akik a Rossz szellem alkalmazottjai lettek, teletrombitálták az emberek fejét megtévesztő frázisokkal, ahelyett, hogy megmagyarázták volna a történteket. Idáig a mese, de lássuk milyen a szürke valóság.

Az 1986. április 26-án történt csernobili katasztrófa rejtélyei máig megmagyarázatlanok maradtak. Georges Lochak (a továbbiakban GL) professzor, a francia Louis de Broglie, fizikai alapkutatásokkal foglalkozó Alapítvány elnöke, rávilágít néhányra ezek közül:


1. Az atomreaktor hatalmas, 2000 tonnás fedele le volt dobva?!

GL.: „Uruckojev (Leonid Uruckojev) orosz kutató barátom beismerte nekem, hogy nem tudja, milyen erő dobhatta le az Elena reaktor fedelét – amelyik szinte 2000 tonna – és amelyik a reaktor mellé esett le. Nincsen semmilyen elfogadható magyarázat erre, és akik azt mondják, hogy tudják a választ, azok hazudnak. A tudományos sajtóban keringő feltételezések azt állítják, hogy az esemény a reaktorban megnövekedett nyomás hatására történt, ami természetesen egy nagy butaság. Mert, ha a keletkezett gőz nyomása elég nagy lett volna arra, hogy ezt a fedelet felemelje, akkor ez a nyomás biztosan rétrepesztette volna a reaktor falait is, ami pedig egyáltalán nem történt meg. A reaktor falai nemhogy megrepedve, de még meggörbülve sem voltak.”
A szerző megjegyzése: 2000 tonna az 2 millió kg, amit, ha összehasonlítunk az Eiffel-torony tömegével, ami 7300 tonna, azt jelenti, hogy annak szinte az egyharmada. Elég nagy erő kell annak a felemelésére.

2. Egy rejtélyes időbeli különbség

GL: „Mindenki egyetértett abban, hogy a gépházi robbanás megelőzte a reaktorban történt robbanást. De a két robbanás közötti idő érzékelésének mikéntje megmagyarázhatatlan. A helyszínen tartózkodók egyöntetűen úgy érzékelték, hogy a két robbanás közötti idő három másodpercnyi nagyságrendű lehetett. De a robbanásokat körös-körül több kilométer távolságra is hallották, és ebben a távolságban levő tanúk úgy érzékelték, hogy a két robbanás között eltelt legalább harminc másodperc. A kétféle érzékelés között túl nagy a különbség, ahhoz, hogy azt a szubjektív érzékelés pontatlanságára lehessen írni. Tévedhetünk két-három másodpercet, de nem harmincat!”

3. A nukleáris üzemanyag 90%-a eltűnt, 10 tonna alumíniumot találtak a reaktor mellett.

GL.: „Egy újabb rejtély: megmérve a kihűlt magmát a reaktor aljában, az Uruckojev által vezetett csoport úgy saccolta, hogy a robbanás után nem maradt csak 10-20%-a a nukleáris üzemanyagnak. Mi történt akkor az üzemanyag nagy részével? Ez nem párologhatott el a csernobili felhővel. Ugyanakkor tudjuk, ha nem is hozták nyilvánosságra, hogy a reaktorban mindenféle transzmutáció (atommag-átalakulás) ment végbe. Például, a reaktor körül tíz tonna alumíniumot találtak, egy fémet, aminek semmi keresnivalója nincs egy atomreaktor szerkezetében (felépítésében)…”

4. UFO-k a csernobili reaktor felett

A csernobili robbanás a levegőbe juttatott néhány tonna radioaktív anyagot, de ez a nagyszabású robbanás, szerencsére, csak termikus volt, nem pedig nukleáris. A tönkrement reaktorban 180 tonna dúsított uránium volt, tehát, egy nukleáris robbanásnak sokkal bonyolultabb következményei lettek volna. Számtalan elmélet próbálta megmagyarázni a katasztrófának ezt a szerencsés kimenetelét. Az egyik elmélet egy UFO közbeavatkozásáról beszél. A katasztrófa kitörésekor a szemtanúk láttak egy rejtélyes repülő objektumot az erőmű négyes reaktora felett. Több százan látták és lefényképezték azt az objektumot, amelyik a levegőben vesztegelt egy bizonyos ideig abban a zónában.
Mit mond Mikaïl Varitskij: „Azon az éjjelen a csoportomból több személlyel a robbanás helyszínére mentem, ahol egy tűzgömböt láttam, amelyiknek az átmérője 6-8 méter lehetett, és lassan mozgott az égen. Amikor a negyedik reaktortól olyan 300 méterre ért, akkor két bíborvörös sugarat bocsájtott kik feléje, ami nem tartott tovább három percnél. Utána, ezek a fények kialudtak és az objektum elrepült észak-nyugat felé.” 
Ezek után a reaktor szintje a negyedére esett, ami valószínűleg, megakadályozta a nukleáris robbanást. A robbanás után is, a zónában többször megfigyeltek különleges repülő objektumokat, amiket le is fényképeztek. Olyan emberek vallomásai, akiknek a hitelessége nem kérdőjelezhető meg, erősítik meg ezt a rejtélyes objektumok érdeklődését a csernobili események iránt.

5. Mostanig, ami biztosan állítható, az egy külső beavatkozás ténye, amelyik nagy valószínűséggel megakadályozta a nukleáris robbanást

Jelen pillanatig, több mint harminc év után sincs semmilyen elfogadható tudományos magyarázat arra, hogy:

– miként esett le a reaktor tetejéről a 2000 tonnás fedél, anélkül, hogy a reaktor falai megrepedtek volna. Lehet egy antigravitációs erő, amit még nem ismer a nagy közönség és a civil tudósok?

– ez a rejtélyes erő csak a reaktor környezetében levő tér-idő egységében hatott, befolyásolva a helyi idő múlását, ami esetleg megmagyarázná a két robbanás között eltelt idő érzékelésének rejtélyét, a reaktor belsejében és attól távolabbi helyen – ahol az érzékelések között 27 másodperc különbség van?

– a nukleáris üzemanyag 90%-a hova tűnt és honnan jelent meg a reaktor mellett (a semmiből) a 10 tonna alumínium?

– az alumínium jelenlétéből arra lehet következtetni, hogy ott egy transzmutáció (atommag-átalakulás), ellenőrzött robbanás ment végbe, ami megakadályozta a nukleáris robbanást, az ellenőrizetlen atommaghasadást.

– az idők folyamán az amerikai hadsereg több tagja is nyilatkozott arról, hogy a nukleáris töltetű rakétafejeket valakik semlegesítették, de ezek a jelentések nem kaptak nagy nyilvánosságot sem az amerikai, sem az orosz, francia vagy izraeli sajtóban.


Fukusima Csernobil indigó másolata

A fukusimai erőműben történt robbanás kétséget kizáróan a bolygónkon történt legnagyobb nukleáris katasztrófa, amelyik beszennyezte egész Japánt, de kisebb-nagyobb mértékben érintette az egész északi féltekét. Úgy értékelték, hogy az ártalmassága 30-szor nagyobb volt, mint a csernobili katasztrófáé. Soha nem volt ellenőrizetlenül a légkörben ilyen magas koncentrációban radioaktív anyag (urán, plutónium, más mérgező anyag).
Az urán transzmutációját alumíniummá, ami végbement mind a két helyen külső beavatkozással, mint fizikai jelenséget ismerjük-e mi, a földi civil tudósok, egyáltalán le tudjuk-e vezényelni ellenőrzött körülmények között? Nem hiszem, mert, ha birtokában volnánk ennek a tudásnak, akkor már rég felszereltük volna az atomerőműveinket ilyen berendezésekkel, hogy elejét vegyük a nukleáris katasztrófáknak. A külső beavatkozás tényét szemtanúk és fényképek is igazolják, ezek nyomán elhárult mindkét helyen egy-egy beláthatatlan következményekkel fenyegető atomrobbanás. Jelen pillanatig nincs elfogadható tudományos válasz arra, hogy mi volt ez a külső beavatkozás, amelyik képes volt levezényelni ezt a transzmutációt ,ellenőrzött körülmények között. Földönkívüli magas műszaki és technikai fejlettséggel rendelkező civilizáció vagy olyan földi, katonai kutatások eredményei, amelyeket egyelőre sem az amerikaiak, sem az oroszok nem kötnek az egyszerű emberek orrára? Mindenesetre ezen beavatkozás nyomán a csernobili robbanás szennyezési mértéke legalább tízszer kisebb lett. Innen levonhatjuk a következtetést, hogy mi lett volna, ha a transzmutáció hiányában termikus (hő) robbanás helyett, egy nukleáris robbanás történt volna.
Mindezeket ismerve és figyelembe véve a nagy mennyiségű nukleáris üzemanyagot a fukusimai erőműben, ott a katasztrófa mértéke legalább 300-szor súlyosabb kellett volna legyen, mint Csernobilben, de nem így volt.
A Sortir du Nucleaire 53. számában, azt írja, hogy Fukusimában tízszer kisebb volt a cézium137 kibocsájtás, mint Csernobilben és százszor kevesebb a stroncium90. A jód131 kibocsájtás is kisebb volt, ami figyelembe véve az üzemanyag mennyiségek és meghibásodott reaktorok számának az arányát, teljesen érthetetlen. Mi lehet a magyarázat? Nem járnánk messze a valóságtól, ha azt állítanánk, hogy 99%-a a fukusimai szennyezésnek és következményeknek külső beavatkozás eredményeképpen mérséklődtek.
A Reuters ügynökség, amelyik a Rotschild család tulajdona, 2012. április 6-án azt írta, hogy Fukusimában a 4-es reaktor üzemanyaga fúzióba indult és áttörte a reaktor falát, beszivárgott a földbe, de figyelembe véve a regisztrált szennyezési adatokat, a Reuters információja tévesnek bizonyult, és inkább szolgált az emberek megrémítésére, mint azok felvilágosítására.
Fukusimában kétféle beavatkozást figyeltek meg: az egyik próbálta megakadályozni a másik elhárító és javító munkáját, de szerencsére sikertelenül, mert nem volt meg a kellő technológiai fejlettsége.
A tények azt mutatják, hogy a nagyközönség számára ismeretlen intelligencia és bölcsesség figyeli a tevékenységünket. Erre várjuk a tudományos választ, hogy ez földi-e avagy azon kívüli.

?????

2019. január 5.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights