Ady(100): Benamy Sándor
Vér és arany / Blood and gold
Mindig szerettem az idegen nyelveket, új és új világba bújtam bele általuk, sőt, bármilyen furcsa, egy-egy magyar írás is, ha fordításban volt alkalmam olvasni, jobban tetszett, mint az eredeti, mert e más nyelvi varázzsal burkolódott… E kettős műélvezetet egy ízben azzal tetéztem, hogy saját kedvtelésemre lefordítottam Ady Vér és arany című versét angolra, s közzétettem Gömöri Jenő, a nagyszerű Modern Könyvtár egykori szerkesztőjének pozsonyi emigrációjában indított Tűz című kis alakú, rotációs folyóiratában. A fordítás még diákkoromban történt…
Fordításomat felolvastam a Keleti Akadémián, ottani angoltanáromnak, dr. Laczkó Hugónak, aki azután bemutatta az akkoriban működött Shakespeare Bizottságnak. Majd Belgrád és Turnu Severin között a Vaskapuban, a „Kral Petar” nevű szerb hajón, egy, a Balkánon utazgató angol vénlánynak szavaltam el. Egészen keveset javított rajta, két szó helyett írt mást. Én mindenesetre örültem, hogy közvetítésemmel egy külföldi megismerte a mi nagy, modern költőnket…
Ady Endre: Vér és arany
Nekem egyforma, az én fülemnek,
Ha kéj liheg vagy kín hörög,
Vér csurran vagy arany csörög.
Én tudom, állom, hogy ez: a Minden
S hogy minden egyéb hasztalan:
Vér és arany, vér és arany.
Meghal minden és elmúlik minden,
A dics, a dal, a rang, a bér.
De él az arany és a vér.
Nemzetek halnak s újra kikelnek
S szent a bátor. Ki, mint magam,
Vallja mindig: vér és arany.
Ady Endre: Blood and gold
To my ears it is the same
If joy pants or pain rattles
If blood drops or gold clatters.
l know and hold: that is the All
And all things else are but in vain
Blood and gold and blood again.
All things die and all things fade,
All glory, rank and song and board.
But on lives blood and on lives gold.
Nations die and rise anew
And holy he who as I hold
Holds always: blood and gold.