Úgy tűnik, az idén is lesz mire emlékezni. Hiszen az emlékek csak egymásra rakódnak, az idő pedig telik. Tehát…
260 éve, 1759-ben, 59 évesen hunyt el Bethlen Kata erdélyi magyar földbirtokos, mecénás és író, aki támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat, fiatal erdélyi értelmiségiek külföldi tanulmányait finanszírozta és jelentős könyvtárat tartott fenn, amelyet a nagyenyedi kollégiumra hagyott.
200 éve, 1819. november 24-én indult el végzetes útjára Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor.
250 éve, 1769-ben született Kármán József író, ügyvéd, a Fanni hagyományai című regény szerzője.
170 éve, 1849. október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút.
150 éve született és 70 éve hunyt el Ignotus (Veigelsberg Hugó), költő, újságíró, a Nyugat folyóirat első főszerkesztője.
130 éve, 1889-ben született Berde Mária erdélyi magyar író, költő, műfordító, magyar-német szakos tanár.
100 éve, 1919-ben hunyt el Ady Endre, a magyar politikai újságírás és modern költészet egyik legfontosabb alakja. Ugyanebben az évben hunyt el Csáth Géza orvos, író (1887-1919)
90 éve született Székely János és Kányádi Sándor
80 éve, 1939-ben született Lászlóffy Csaba író, költő, műfordító.
70 éve, 1949-ben hunyt el Balázs Béla író, költő, esztéta, aki irodalmi munkássága mellett nemzetközi szinten elismert filmesztéta volt.
60 éve, 1959-ben hunyt el Szabédi László erdélyi nyelvész, író, költő. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója.
50 éve, 1969-ben hunyt el a nagybányai születésű, Kossuth-díjas Tersánszky Józsi Jenő.
40 éve, 1979-ben hunyt el az egypercesek szerzője, Örkény István író, drámaíró és a történelmi regényeiről híres Passuth László író, aki középiskoláit egyébként Erdélyben, Kolozsváron végezte. Ebben az évben hunyt el Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas fizikus, a holográfia feltalálója is.
30 éve, 1989-ben hunyt el San Diegóban Márai Sándor író, költő, a kassai születésű világpolgár; véget ért a Ceausescu-korszak is.