Petőfi szülőhelyéről

Felvilágosítás Petőfi Sándor születéshelyéről s napjáról: Kiskörös 1856. dec. 18-kán. Tisztelt szerkesztő úr! Többször olvastam már, nevezetesen a „Vasárnapi Újság” jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a „Vasárnapi Könyvtár”-ban azon hibás állítást, hogy Petőfi Sándor költőnk Kis-Kunságban, Szabadszállásán, és pedig a „Vasárnapi Könyvtár” szerint 1823-dik év június 1-én született. Ez állítást hibásnak mondom, s ezt a legérvényesebb adattal bizonyíthatom be. Petőfi nem Kis-Kunságban, hanem Pestmegyében, nem Szabadszállásán, hanem Kis-Kőrösön született. A kis-körösi ágost. vall. evang. egyház keresztelési Anyakönyvében a 127. lapon az áll, hogy 1823 január 1-én kereszteltetett Petrovics István és Hrúsz Mária fia Sándor, miként ezt hiteles kivonatban minden pillanatban kiadni kész vagyok.
Köztudomású, hogy költőnk a Petőfi nevet csak később, apjávali meghasonlása következtében vette fel.
Petőfi Sándor tehát kis-körösi születésű, s első gyermek éveit is Kis-Körösön tölté; csak később mentek át szülői KisKunságba. Jól emlékszem, hogy midőn szülői Sándort a szent-lőrinczi latin iskolába hozták, már Szabadszálláson laktak. Szentlőrincen Sándorral egy szobában laktam, későbben is kalandos életének minden phásisaiban ismertem: mint katonát, mint obsitost, mint pesti statistát*, mint kezdő költőt és mint elismert jelest.
Pesten gyakrabban megfordulván, majd mindig találkoztam vele. Midőn utoljára voltam vele, nekem s több kis-körösi barátinak szentül megigéré, hogy szülőföldét s itteni barátit legközelebb meglátogatandja. Azonban a forradalom közbe jött, s ez gátolá adott szava beváltásában.
Kún testvéreim ne vegyék rosz nevén, hogy tőlük elpörlöm azon dicsőséget, mellyet Petőfi Sándornak állítólagos kún születése reájok árasztott. Nem is az indított a fölebbi sorok írására, hogy ez által lakhelyem dicsőségét emeljem: ámbár megvallom, jól esik mondhatnom: hogy Petőfi kis-körösi fi; hanem: igen illő, hogy jeleseinknek legalább születéshelyét és idejét alaposan tudjuk.** Sárkány János, k.-körösi ev. lelkész

*) Ekkor történt, hogy, Pesten találkozván vele, midőn őt Petrovics néven szólítám, egész komolyan válaszolá: „Csalódik ön, én nem vagyok Petrovics”. Én kissé megütközve mondám: „Ne tréfálj Sándor, hisz fogad is elárul”, mire ő félig komolyan, félig tréfásan válaszolá: „De úgy van, barátom, én nem vagyok többé Petrovics, hanem Petőfi. Atyámmal keményen meghasonlottunk, kitagadtuk egymást.”
Később, mint tudjuk, apja kibékült fiának pályájával: de Sándor a Petrovics nevet soha többé föl nem vette; a közönség azon néven ismeri csak, mellyet híressé tett. S. J.
**) Az irodalomtörténet nevében köszönjük a beküldő úrnak e hiteles tudósítását. Reméljük, ezentúl nem fognak többé annyira ingadozni a jeles költőnk születése helyét és idejét illető adatok.
A költő egyes életszakát illető jellemzetes adatokat is, miket a beküldő úr ajánl, szívesen veszszük. Szerk.

Felelős szerkesztő: Pákh Albert
(Vasárnapi Újság, 1857. január 4.)

1. Ágoston Hugó:
   2019. január 12. 17:35

   Tanítónéni vmelyik nagy, kerek évfordulón, idegesen: – Köszönöm, hogy jók voltatok, gyerekek, és mostantól felkeressük az összes olyan helyet, ahol NEM JÁRT Petőfi Sándor!