Malacka a pezsgőt szereti, úgyhogy Vadmalac is azt issza, közben elmélkedik. Még mindig el tud csodálkozni azon, hogy szőlőből készítik, s hogy pezseg. Mitől? A buborékokat bele ki dugta?
Két kortyolás közben a felhőket is figyeli, olyan a mutatványuk, akár egy élő festmény. Az előbb még sárgás volt, most egyetlen haránt elhelyezkedő szürke test. Oldalak ”lecsiszolva”, talán úgy jobban halad, egy tengeralattjáró az égen. Egy zeppelin.
Ám éppen áll, miért?
Na jó, a pezsgő. Segít abban, hogy apróságok, a mindennap hozzátartozói eltűnjenek, kiemel egyebeket. A felhőt, az asztalt, Malackát.
Nem is veszi észre Vadmalac, és szinte hogy a zeppelinnel együtt úszik az égen.
Sőt: keresi a kapcsolatot az égiekkel, mert ő… sámán éppen.

Forrás: Lenolaj.hu