M. Simon Katalin: Összetartozás

Most valami újat kellene írni!
Ez a baj a verssel, megírod,
utána az űr újért kiált,
s mert bensődből fakad,
nyugton sose hagy, lázít,
békít, ad és vesz, s amint
szárnyára engeded, hogy
másnak adjon, és kapja,
mi neki jár, érzed,
az űr marja lényedet.

Ez így megy szüntelen,
amíg széthordanak a strófák,
s akkor más játszma éled,
ezer darabba törve,
verseid sorsát kell élned.

2019. január 16.