Közzéteszem, mert nagyon sok, itt közölt adattal kapcsolatban, teljesen más volt a véleményem és az elképzelésem, a minket körülvevő világból származó információk alapján. Lehet, hogy sokan lesznek mások is, akik így érzik.

Az Intergraf nemzetközi szervezet készített egy nagyon izgalmas összeállítást az európai nyomda- és papíriparról. Ezek rámutatnak olyan környezetvédelmi szempontokra is, amelyekre az általános közvélekedés gondolni sem szokott. Minden egyes megállapítás eredeti forrását is tartalmazza a mellékelt dokumentum. Úgy véljük, hogy még a szakmabeliek számára is okozhatnak meglepetéseket ezek a megállapítások.

A PRINT ÉS A KÖRNYEZET VISZONYA

  –  Az Európában használt papír 71,7%-át hasznosították újra a 2012-es év folyamán. Az Európán belüli papírfogyasztás 2013-ban 13%-kal volt alacsonyabb, mint 1998-ban, az újrahasznosított papír mennyisége azonban másfélszer annyi.
•    – Európában a papírrostokat átlagosan 3,5 alkalommal hasznosítják újra egy év alatt. A globális átlag 2,4 alkalom.
•    – Európán belül a papírt és a kartonpapírt hasznosítják újra a legnagyobb mennyiségben (81,3%), ezt követi az acél (74%), az üveg (70%) és az alumínium (67%).
•    – A farostok általában 4-6 alkalommal hasznosíthatók újra, utána viszont elgyengülnek és alkalmatlanná válnak a papíriparban való további felhasználásra.
•    – A napilapok és a hullámpapírból gyártott kartondobozok 90%-a újrahasznosított rostokból készül.
•    – Az EU-ban működő papírgyárak fele részben újrahasznosított papírt használ. Ez 25%-kal több, mint az 1998-ban mért érték.
•    – A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően az európai erdők évente másfélmillió futballpályányi területtel gazdagodnak. Ma már 30%-kal több fa van Európában, mint 1950-ben.
•    – „Az erdészet a leginkább fenntartható elsődleges energia- és alapanyag-szolgáltató iparág. Ahhoz, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással, több fát kell használnunk, nem kevesebbet. Ha a nagyobb felhasználás révén megnő a fákra a kereslet, akkor több fát ültetnek el, így a kínálat is nagyobb lesz. A fa az egyetlen olyan alapanyag, amely megújul, természetes módon lebomlik és nagy mennyiségben áll rendelkezésre.”
•    – Egy könyv gyártása során ugyanannyi széndioxid keletkezik, mint amennyit egy 7 km-es autóút juttat a levegőbe.
•    – A hullámpapírból készült csomagolóanyagok 80%-át gyűjtik be újrafelhasználásra.
•    – A papír az összes újrahasznosított anyag mennyiségének a kétharmadát teszi ki. Ez kétszer annyi, mint az újrahasznosított üveg, fém és műanyag együttes mennyisége.
•    – A cellulóz-, a papír- és a nyomdaipar a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 1,1%-át adja, tehát ez az értéklánc az egyik legkisebb kibocsátó az összes iparág közül.

A DIGITÁLIS MÉDIA KÖRNYEZETI HATÁSAI 

   – Az internet alapú oktatási segédletek globális felmelegedésre való hatása a nyomtatott tankönyvekének tízszerese és harmincszorosa között van.
•    – Az elektronikus számlázási és fizetési rendszer környezeti hatása önmagában sokkal alacsonyabb, mint a papír alapú rendszeré. Az adatszerverek működtetése révén felhasznált energia a legnagyobb tényező a súlyozott környezeti hatást illetően.
•    – A kommunikációs technológia termékeinek esetében a gyártási folyamat teszi ki azok széndioxid-lábnyomának a legnagyobb részét. Ez a folyamat ugyanis hatalmas mennyiségű energiát használ fel. Például, ha azért szeretnénk lecserélni a meglévő laptopunkat egy újra, mert az 10%-kal hatékonyabb energiafelhasználással rendelkezik, a gyártás, a kiszállítás és az eladás folyamán a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok miatt e lépésünk átlagosan 41 évnyi használat után térülne csak meg. Ha az extra hatékonyság 70%-os, akkor is 13 évig tart ez az amortizációs időszak.
•    – „Becslések szerint a kommunikációs technológia termékei és szolgáltatásai az EU áramfogyasztásának 8-10%-át, és széndioxid-kibocsátásának 2,5-4%-át teszik ki (ez a szám összevethető a repülőgépgyártási szektorral, amelyet immáron az EU szabályoz). Ezek az értékek folyamatosan nőnek, és 2020-ra megduplázódhatnak. Ezt szem előtt tartva jogosan merül fel az igény arra, hogy a kommunikációstechnológia-szektor aktívan részt vállaljon a klímaváltozás ellen folytatott küzdelemben. […] Az adatközpontok energiaigénye is jelentős. Míg a pontos értékeket nehézkes kiszámolni, a legmegbízhatóbb becslések szerint csak a nyugat-európai adatközpontok 2020 környékén évente 100 milliárd kilowattóra energiát fogyasztanak majd el. Ez ugyanannyi, mint Hollandia teljes energiafogyasztása!”
•    – A napilapok általában környezetkímélőbbek, mint az internetes oldalak.
•    – A kommunikációs technológia termékeinek, valamint azok infrastruktúrájának teljes áramfogyasztása 2005-ben 214,5 terrawattóra volt (vagyis az EU teljes áramfogyasztásának 8%-a abban az évben). Ennek a környezeti hatása ugyanannyi, mint 98,3 tonna széndioxidénak (az EU 2005-ben mért teljes széndioxid-kibocsátásának 1,9%-a). Az előrejelzések szerint 2020-ra ez a szektor 304,7-433,1 terrawattóra áramot fog fogyasztani, ami az EU teljes akkori áramfogyasztásának 7,7-10,9%-a közötti értékét teszi majd ki.
•    – Naponta átlag 247 milliárd ímélt küldtek ki 2009-ben (levélszeméttel együtt). 2013-ban ez az érték 507 milliárd körül volt.
•    – Franciaországban egy százfős cég minden alkalmazottja naponta kb. 58 ímélt kap és 33-at küld ki, átlagosan 1 MB méretű melléklettel. Ezek az ímélek is üvegházhatású gázkibocsátást okoznak. Ha 220 munkanappal számolunk évente, a cég 13,6 tonna széndioxid-kibocsátásért felelős.
•    – Internetes keresés: Úgy becsülik, hogy a franciák átlagosan 2,6 keresést végeznek az interneten naponta, illetve évente 949-et. 29 millió francia felhasználóval számolva a netes keresés 287.600 tonna széndioxid kibocsátásáért felelős az országban.
•    – USB drive használata: Ha egy száz fő által látogatott konferencia során a részvevők mindegyike kap egy pendrive-ot rajta a konferencia anyagával, és úgy dönt, hogy a 200 oldalas dokumentumot elejétől a végéig a számítógépén olvassa el, a csak az információküldésből eredő üvegházhatású gázkibocsátás nagyjából nyolcszorosa annak a mennyiségnek, ami akkor kerülne a levegőbe, ha ugyanezt papírról olvasnák.
•    – Ezek a gázkibocsátások 80 kg széndioxidot tesznek ki, így a széndioxidlábnyom 20%-kal nagyobb, mint a hagyományos konferenciáké (ami alapesetben 400 kg széndioxidot jelent).
•    – A Google-keresések naponta 96,5 tonna széndioxidot juttatnak a levegőbe, ebben pedig nincs benne az az energiafelhasználás, amit óriási mennyiségű adatainak tárolása igényel.
•    – Egy komputer és monitor legyártása során 240 kg fosszilis tüzelőanyagot, 22 kg vegyszert és másfél tonna vizet használnak fel.
•    – Évente 152 milliárd kilowattóra energiára van szükség az internet működését biztosító adatközpontok puszta fenntartásához. Ha ehhez hozzávesszük azt az energiát is, amelyet a rájuk csatlakoztatott számítógépek és perifériák használnak fel, akkor mindez kiteszi az összes emberi tevékenységből fakadó széndioxid-kibocsátás 2%-át. Ez egy szinten van a légiközlekedés széndioxidlábnyomával.
•    – 5 és fél perc internetezés ugyanannyi széndioxidot bocsát ki, mint egy színes A4-es papír kinyomtatása és postázása.
•    – Az internet 300 millió tonna széndioxidot juttat a levegőbe évente. Ez megegyezik a Lengyelországban történő fosszilis tüzelőanyag-égetés hatására évente keletkező széndioxid teljes mennyiségével, vagy Angliában ugyanennek a felével.
•    – Ha napi 30 perc olvasási idővel számolunk, akkor egy web-alapú újság átböngészése nagyjából ugyanakkora környezeti hatással rendelkezik, mint egy nyomtatott újságé.
•    – Ha húsz címzettnek elküldünk egy 400 kbyte méretű csatolmánnyal ellátott ímélt, azzal ugyanannyi energiát fogyasztunk, mintha egy 100 wattos izzót 20 percen keresztül égetnénk.
•    – Európában az elektronikus hulladék mennyisége 3-5%-kal nő évente; ez az összes közületi hulladék évenkénti növekedési rátájának háromszorosa.
•    – Jelenleg az EU-n belüli e-hulladéknak csupán egyharmadáról érkezik megerősítés annak megfelelő módon történő gyűjtéséről és kezeléséről a tagállamoktól. A jelenleg érvényben lévő uniós törvény szerint fejenként 4 kg e-hulladékot kell begyűjteni minden évben, ami EU-szinten évi 2 millió tonnát jelent. Az EU évente kb. 10 millió tonna e-hulladékot generál. 2020-ra úgy becsülik, hogy az évente keletkező e-hulladék mennyisége 12 millió tonnára nő. 

A PRINT HATÁSA

   – Akár 29%-kal javulhat a közérzetünk, ha olvasás közben pozitív taktilis ingerek is érnek minket, mint például, amikor kinyitunk egy borítékot, amit egy barátunk kézzel címzett meg.
•    – „Ami a marketinget illeti, a magazinoknak van egy fontos előnyük a netes oldalakkal szemben: ha elhagyunk egy weboldalt, az eltűnik, és a hatása is megszűnik hamar. Egy magazin ezzel szemben ott marad a dohányzóasztalon vagy a táskában. Sokkal hatékonyabb tehát, amikor komplex témákat kell boncolgatnunk, így ugyanis több időt tölthetünk el közönségünkkel.”
•    – Az iPad-nél 6,2%-kal, a Kindle-nél 10,7%-kal lassabb átlagos olvasási sebességet mértek, mint a nyomtatott könyveknél.
•    – Papírról 10-30%-kal gyorsabban olvasunk, mint képernyőről.
•    – Az olvasás 68%-kal csökkenti a stresszt. Ha csendben olvasunk hat percig, az elégséges idő ahhoz, hogy a szívritmusunk lelassuljon és az izmaink feszültsége csökkenjen.
•    – Ha képernyőről olvasunk egy elbeszélést vagy egy hosszabb szöveget, akkor kevésbé tartjuk meg az információt, mintha ugyanazt papírról olvasnánk.
•    – A különféle tanulási segédeszközök használata esetenként gátolhatja a gyermekek haladását a tanulásban, ugyanis a szülők hajlamosak az eszköz helyes használati módjára koncentrálni a tananyag helyett.
•    – A nyomtatott könyvek olvasása jobb információmegtartást eredményez, mint az e-könyveké, és kevésbé is fárasztja a szemet.
•    – A „digitális tanulók” óránként 27 alkalommal váltanak a különféle médiaplatformok között (gyakorlatilag majdnem minden 2. percben). Mivel egyszerre használnak többféle médiát, a köztük és az adott tartalom között létrejövő érzelmi kapcsolat erősen limitált.
•    – A DM (digitális médium) szerepének megértésében segíthet a neurológia tudománya. A kézzel megfogható anyagok nagyobb hatással bírnak az agyunkra. A fizikai érintés mélyebb érzelmi reakciókat vált ki, ami fontos a memória és a márka-asszociáció szempontjából, valamint felfokozza az agy és a belső késztetések kapcsolatát, így a hirdetések jobban „a részünkké válnak”. 

‎FOGYASZTÓI PREFERENCIA

   – A fiatal emberek 80,5%-a nem tudna élni papír nélkül.
•    – A fiatalok (főleg a nők) 72%-a használ papírt írott kommunikációra napi rendszerességgel.
•    – A print hatékony: a megszemélyesített DM a reklámköltségek megtérülése szempontjából bizonyítottan a legjobb médium. A megkérdezettek 52%-a nagyon hatásosnak tartja a DM-et.
•    – A megkérdezettek 75,9%-a úgy gondolja, hogy a print hirdetések éppoly hatásosak, vagy még hatásosabbak, mint az internetes reklámok.
•    – A válaszadók fele a printet tartja a leghatékonyabb marketing médiumnak a ráfordított költség szempontjából.
•    – Az emberek 60%-a egy héten belül rendel valamilyen árut az interneten egy nyomtatott katalógus elolvasása után.
•    – A digitális hírvásárlók majdnem 90%-a szeretne a továbbiakban is hozzáférni a nyomtatott lapokhoz, és azokat akár saját otthonában, akár a boltban böngészni.
•    – Mindazoknak, akik digitális médiumon olvasnak híreket, csupán 11%-a nem használ már papírt egyáltalán.
•    – A fogyasztók 60%-a idegenkedik az olyan társaságoktól, akik nem ajánlják fel a papíralapú számlázás lehetőségét.
•    – A fogyasztók 42%-a postán szereti megkapni a pénzügyi értesítéseket.
•    – A fogyasztók 69%-a szerint a postán kapott számla egyszerűbbé teszi az archiválást; 65%-a szerint könnyebben ellenőrizhető, 48%-a szerint biztonságosabb.
•    – A fogyasztók szerint a nyomtatott számlák könnyebben olvashatók.
•    – A fogyasztók 38%-a rendszeresen kinyomtatja otthon a számláit.
•    – A fogyasztók 63%-a bízik a napilapok, magazinok hirdetéseiben, a netes hirdetésekben viszont csak 25%. Amikor arról kérdezték őket, hogy melyik hirdetési csatorna hozza meg jellemzően a vásárlási kedvet, majdnem 70%-a válaszolta, hogy a napilapokból és a magazinokból nyerik elsősorban az ihletet. Ezenfelül a fogyasztók 90%-a többre értékeli mind a megszemélyesített, mind a nem megszemélyesített postai küldeményeket, mint a közösségi médiát e tekintetben is.
•    – Az emberek 80%-a nagyobb eséllyel olvas el olyan szövegeket, amelyek mind az interneten, mind fizikai formában hozzáférhetők.
•    – A britek 44%-a úgy gondolja, hogy a pénzügyi nyilvántartásuk nem lenne teljes, ha nem őriznék meg számláikat kinyomtatva.
•    – A britek 41%-a fél attól, hogy esetleg elfelejt befizetni egy számlát, ha nem kapja meg azt nyomtatott formában.
•    – A britek 39%-a bevallotta, hogy nyomtatott pénzügyi kimutatások nélkül nem lennének tisztában a bankszámlájukon lévő pénz mennyiségével.
•    – Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 81%-a maga akarja eldönteni, milyen formában kapja meg a tájékoztatásait az illetékes hivataloktól.
•    – Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 84%-a felháborítónak tartja, ha az illetékes hivatalok helyettük próbálnak dönteni abban a kérdésben, hogy milyen formában kommunikáljanak egymással.
•    – Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 40%-a szerint a papíralapú számlázás megszüntetése komoly mértékben kihathat pénzügyeikre.
•    – Az Egyesült Királyságban 5,2 millió olyan háztartás van, ahol nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel.
•    – 16 millió tizenöt év feletti fogyasztó abszolút nem ért az internet használatához. 

ERDŐKRE VONATKOZÓ ADATOK

   – Minden kivágott fa után 3-4 újat ültetnek.
   – Európa erdőinek fele, valamint a papírgyártók tulajdonában lévő erdők 99,9%-a rendelkezik valamilyen erdészeti tanúsítvánnyal.
   – Az erdőterületek évenkénti növekedése az EU összes tagállamán belül kb. 503 ezer hektár – ez nagyjából kétszer akkora terület, mint Luxemburg.
   – A világszerte kitermelt fák 55%-át használja fel az energiaipar, 25%-át az építőipar, és mindössze kb. 11%-át a papíripar.
   – Az erdőirtások 90%-át a nem fenntartható gazdasági tevékenységek okozzák.
   – Az európai erdők 1950 óta 30%-kal növekedtek, és minden évben 1-5 millió futballpályányi területtel gazdagodnak.
   – Európa majdnem felét erdők borítják, és területük egyre csak gyarapszik. „Az elmúlt húsz évben az erdőterület minden európai régióban lényegesen megnövekedett.” 

A PAPÍRIPARRA VONATKOZÓ ADATOK

   – A papíriparban felhasznált energia 54%-a zöld energia.
•    – Az iparág folyamatosan törekszik arra, hogy csökkentse az általa okozott környezeti hatásokat: 2010-ben minden tonna papír előállítása során 43%-kal kevesebb széndioxid jutott a levegőbe, mint 2000-ben.
•    – Az Európában használt papír 94,4%-át Európában is állítják elő.
•    – 200 kg papír (amely az egy személy átlagos évi fogyasztásának megfelelő mennyiség) előállítása során kb. 160 kg széndioxid jut a levegőbe. Egy számítógép 5 hónapon át történő folyamatos használata, egy 60 wattos izzó egy éven át való égetése vagy egy átlagos háztartás energiatakarékos működtetése egy éven keresztül ugyanennyi széndioxidot bocsát ki.
•    – Az iparág által helyben felhasznált áram 94%-át kapcsolt energiatermelés révén biztosítják.
•    – Az európai papírgyárakban felhasznált energia 54%-a megújuló, tehát zérus széndioxid-lábnyommal rendelkezik.
•    – Az Európai Unión belüli cellulóz- és papíripar elsődleges energiaforrása a biomassza. Az iparág felel az Európán belül előállított bioenergia egyötödéért. 

A NAPILAPOKRA VONATKOZÓ ADATOK

   – Az Egyesült Királyságban 33 millió ember olvas nyomtatott napilapokat minden héten; a napilapok így a legszélesebb körben olvasott nyomtatott médiumnak számítanak Angliában.
•    – Franciaországban a L’Equipe olvasottsága 2009 és 2010 között 1,6%-kal nőtt.
•    – Ausztriában különösen magas a fiatalabb olvasók aránya: a 14-19 évesek 64%-a, a 20-29 évesek 69,9%-a olvasott 2009-ben napi rendszerességgel újságot.
•    – Lettországban a felnőtt lakosság 47%-a minden nap, vagy legalábbis többször egy héten olvasott napilapokat a 2009-es év folyamán.
•    – Az Eurostat adatai szerint a napilapok terjesztői összesen 302.300 főt foglalkoztattak közvetlenül az EU tagállamain belül a 2007-es év folyamán.
•    – Több, mint 150 millió nyomtatott lapot adnak el Európában minden nap; ezeket több, mint 300 millió európai állampolgár olvassa el.

Forrás: www.magyarnyomdasz.hu, 2015. november 19.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ