Hadnagy József: Dialógus

Kör

Ha én fényspirál
lennék! sóhajtja a kör
a fehér lapon.

Spirál

Puszta léteddel
elérted a csúcsot… Mért
gyötörnéd magad?

Kör

Hiábavaló
volna: közelebb jutni
a Naphoz, Holdhoz?

Spirál

Központod minden,
és sugárral kísér, mint
a Nap a Holdat.

Kör

Magasabb szintre
vágyom: önmagam fölé,
a síkon túlra.

Spirál

Az új sík is sík;
válladon önmagaddal
összeroskadnál.

Kör

Volna árnyékom,
talán felhőkarcoló
lennék, liftekkel.

Spirál

Az a magasság
üres volna, a semmi
surrogna föl-le –

Kör

S a Tejúttal mi
van? Mért követed körbe-
csavart vonalát?

Spirál

Nem követtem én,
csak vágytam valamire,
mi nincs… por s hamu…

Kör

Tehát szerinted
a magasság, a mélység
csak illúzió?

Spirál

A valóság köz-
pont. Sugárral eget bont
képe, a vonal…

2019. január 18.

2 hozzászólás érkezett