Ady(100): Bárd Oszkár, Benke László, Csiki László
Bárd Oszkár: Ady
„Sem utódja, sem boldog őse,
sem rokona, sem ismerőse
nem vagyok senkinek…”
Fáradt tüdejét minden erejével
kikiabálta egy puszta közepén
és tragédiája, hogy nem rokona,
ám boldogtalan őse
túlnan sokaknak lett szegény!
Benke László: Ady szavai Petőfihez
Elnézve Világos mezején
nem fonhattad karba a karod.
Nem lehettél megistenült
turini remete.
Pika járta mellkasod
fölött a drágalátos föld
nem is hörgi már,
hogy respublika és tiszta erkölcs.
Respublika és tiszta erkölcs? Sándor…
Szavad süt a hóhér mosolyából.
Csiki László: Adyn a por
Uram, merészebbre ment a világ is,
mint tebenned minden álom –
több bűnt és vért, véraranyat
láttunk, hittünk a világon.
Gyökeret vert a dacos túlzás
az ugaron, míg verni vélte –
Pénz és nő? Csúf irodákban
meg tudnak harcolni érte.
Megül a por: szemernyi lények,
hullongó, apró emberek –
Vágyuk rajtad, tüzes trónon
nyújtózik, hevül, hentereg.
Könnyen hisznek, mert sok vért láttak,
láttak versben is cifrábbat –
Költő vagy, nem ember, s a vers is
szárnya csak az igazságnak.
De, hol a forradalmak szíve,
csak a fegyver tudta mindig –
Szárnyadon repülnek, a fegyvert
dugják vagy leintik.
Így szeretnek, versként – ez se baj.
Túl vannak rajtad, uram, és ne bánd.
Összekötsz, akár egy közös bűn,
s felednek, mint részeg éjszakát.
Pusztai Péter rajza