oly szépen havazik mint
gyermekkoromban
amikor ráérős volt a borbély s a varga
apám fehér gyolcsot mért
jó néhány féldeciért
lottón nyerte az anyagot
amit felporciózott

ötven méter hosszú volt a
tárgynyeremény s ő bicskával szabta
a lepedőknek valót
az utcában mindenki kapott
belőle aki csak gyolcsra áhítozott

legszebb telem volt az akkori
esténként kellett mosakodni
takaróztunk csupa hófehérbe
még a párnahaj is fehérbe volt téve
kinn hatalmas pelyhekben havazott
apám mérte csak mérte a fehér anyagot
mintha tisztába akarta volna tenni
e cudarul piszkos világot

(2019. január)

Forrás: Hargita Népe / Műhely