Hadnagy József: Ha én bíró volnék
Uram, e tél nem volt akármilyen.
A Föld eresztékei meglazultak,
remények, hitek szakadékba hulltak…
odavesztek, ki tudja, mennyien.
Ha én bíró volnék, azt mondanám,
eltévelyedtünk, a haragod jogos,
egy kis megjegyzéssel: nem elég pontos;
én megráznék pár gőgös palotát,
úgy, hogy amíg csak élnek, nem felednék,
kis senkik ők, széküket kölcsön kapták…
Tán igaz bűnbe esnék: jót nevetnék,
ha látnék néhány bársonyszékes kaptárt
eldőlni – folyna mézmáz, vastag festék,
melybe a hazugságot csomagolják…