Kilencven éve történt:
A Magyar Párt harca a csendőrök durva kegyetlenkedései ellen

A Magyar Párt parlamenti csoportja a következő memorandumot adta át Vaida Sándor belügyminiszternek: „Miniszter Úr! A Magyar Párt parlamenti csoportja azon tiszteletteljes kérését terjeszti elő, méltóztassék megfelelő előzetes intézkedéseket tenni aziránt, hogy a vidéki csendőrőrsök által elkövetett durva visszaélések és felháborítóan kegyetlen ütés-verések végre megszüntettessenek.
Nem tagadható, hogy egyes vidékeken az új kormány óta a csendőrszázad parancsnokságok igyekeztek a tudomásukra jutott visszaéléseket megtorolni, de máshol és különösen a Székelyföldön még most is sűrű egymásutánban fordulnak elő azok.
Az atrocitások végleges megszüntetését és népünknek a meggyalázó bánásmódtól való megmentését egyik legsürgősebb kötelességünknek tartjuk.
Ezért azt kérjük, méltóztassék oly megelőző intézkedéseket tenni, melyek a felettes hatóságok részéről a csendőrőrsök felett való felügyeletet az eddiginél sokkal gondosabbá teszik és annak elmulasztásáért felelősségrevonást követelnek meg. Ezen intézkedések nélkül a visszaélések nem szűnnek meg, mert azok megakadályozására az elmúlt években nem volt elegendő ellenőrzés, sőt számtalan esetben az utólagos megtorlás is elmaradt, ami a csendőrök hatalmaskodását megnövelte és népünket további szakadatlan durvaságoknak szolgáltatta ki.
A bűnügyi nyomozások során gyanúsítottak kihallgatása a legtöbb esetben azoknak súlyos és embertelen megverésével veszi kezdetét. Ez sohasem történik tanúk jelenlétében, és így lehetetlen azokra vonatkozóan közvetlen bizonyítékok előtárása. A bántalmazottak panasza ezért legtöbbször eredménytelen maradt, sőt a panasztevők újabb bosszúállásnak és zaklatásnak voltak kitéve. Különösen az őszi fegyvergyakorlatok alkalmával katonai célokra felhasználandó előfogat-kirendeléseknél azok a gazdák, kik
panaszokat tártak elő a csendőrök ellen, – a legjogtalanabb szolgáltatásokra kényszeríttettek. Súlyos visszaélés az is, hogy a letartóztatott egyéneket a csendőrőrsökön hideg pincékben zárják el, és magáncélokat szolgáló munkákra kötelezik.
A közrend fenntartása legelsősorban azt követeli meg, hogy az annak védelmére rendelt csendőrség a fegyveres hatalmat ne használhassa fel a legelemibb emberi jogok lábbal tiprására. Ártatlan emberek megszámlálhatatlan tömege szenvedte el a legszörnyűbb bántalmazásokat. Ennek véget kell vetni az állam tekintélye és a polgárok legelső szabadságjogának védelme érdekében. Azok a polgárok, kik büntetendő cselekményt követnek el, állíttassanak az ítélőbiróság elé, de ne legyenek azok sem kiszolgáltatva a csendőrök kegyetlen bántalmazásainak.
Kérjük a minszter urat, méltóztassék megfelelő rendelkezéseket kiadni a csendőri visszaélések előzetes megakadályozása végett.”

A belügyminiszter kijelentette a magyarság képviselőinek, hogy már eddig is általános intézkedéseket tett a csendőrbrutálitások megszüntetésére, és megígérte, hogy azonnal és erélyesen megtorol minden visszaélést és felhatalmazta a magyar parlamenti tagokat, hogy ezeket a kijelentéseit hozzák a nép tudomására.

Székely Közélet – 12. évf. 05. sz. (1929. február 2.)