Mesélek Mesinek

Anyanyelv anyácska,
árvácska árnyéka,
búzafű bájosság,
ciklámen ciróka
csírázik csintalan
derengő derűben
Emese álmában.

Éberen énekel,
felhőkbe felsóhajt,
garatban gurguláz
gyönyörű gyöngysora.

Harmatfű honvágya,
ijedős ibolya,
jácinttal jajgató
kikerics köntöse,
libbenő liliom,
mentának mosolya,
naprózsa nézése,
nyúlfülnyi nyafogó
orbáncfű óhaja,
ökörszem öröme,
pázsitnak pamlaga,
rezgőfű regéje,
somvirág sóhaja –
szavaim szőnyege.

Terítem teeléd
tyúkhúrnak tyűhaját
útifű udvarát,
valódi violát,
zörgőfű zenéjét,
zsályáknak zsongást,
anyanyelv anyácska
bűbájos bocskorát.

2016. július 5-én, Emese napkor