Hadnagy József: Ezüstérme

Egyetlen nap az élet,
csak egy napocska, drágám,
gyűrűnyi ezüstérme,
s elveszi –! Vegye drágán!

Nap az egyik oldalán,
másikon a Hold ragyog,
köröskörül láthatár,
lent hegyek, fönt csillagok…

Játsszunk, dobjuk föl egyre!
Pörög, esik, elgurul…
Öröklét lesz belőle,
mire a markába hull…