Nászta Katalin: (nemcsak) női nemek
Nem küldök. Az utóbbira sem jött válasz. Ejtett, mint használt papírzsebkendőt.
Hogy lehet tovább lépni méltóság nélkül,
micsoda bátorsággal, ha megvetéssel nézel magadra ezután…
Kitépheted az idegen tollat, mit beléd ültetett egy otromba félmondat?
Arra vigyázok, ne szökdössenek el megbántott szavaim.
Véreznek, s nem biztos, fel tudom fogni kifolyó patakjukat.
Helyrehozhatatlan a szó, ami már kirepült. A röpte nem törölhető.
Beleszőve pillanatszálak végtelen szőnyegébe.
Másnemű entitás, még felfoghatatlan.
Nem akarok nagyot mondani. Úgyis csattan.
2019-02-08
Pusztai Péter rajza