(Régi lapok érdekes írásaiból)

Angolországban egy orvos, névről Palmer Vilmos, került a törvényszék elé, számos mérgezések reá bizonyult vádjával. E férfiú 35 éves, külseje kellemes, mindig jószívű a szegények, udvarias alárendeltjei iránt és a nők körül szivesen látott. Több szerelemgyermeke volt, kik, valamint törvényes magzatai is elhaltak mind, csak egy 7 éves él közülök, ki anyja után örökölend. Palmer egy ezredes szerelemleányát vette nőül. Az ezredes erőszakos halállal halt el, de okozóját nem tudta senki; halála után vagyonának használata szeretőjére, Palmerné anyjára szállt, de maga a vagyon Padmernéé volt. Palmcr most éjjel nappal a mérgek, különösen a strichnin, kéksav és szunyaszték (morphyum) erejét fürkészte és tanulmányozta. E mellett fényesen élt, pompás lovakat tartott, mint akar egy lord, azokat lóversenyekre vitte, hol nagy fogadásokat tett s többnyire elvesztette. Mindezek pénzzavarokba s az uzsorások kezébe keríték őt. Egy hitelezője pénzt követelni jött hozzá, szívesen meghívta házába, de éjjel roszul lett, Palmer egy Bamford nevű helybeli orvost hivatott, ki is rendelt ugyan a betegnek orvosságot, mindazáltal az egy óra múlva halva volt.
Most napától kért pénzt, ez mindég félt tőle, sőt leányát sem hitte körében biztosságban, azért, hogy őrszemmel kísérhesse, hozzájok jött lakni, de beköltözése után negyed napra meghalt. Most nejének vagyona kezébe került, ám ennek halála után gyermekére szállandott az. De ez esetre biztosítá magát a gondos férj ollyaténképen, hogy kieszközölte, miszerint több életbiztosító társulat közösen kötelezte magát, ha neje meghalna, ez esetben 13 ezer font sterlinget (130 ezer pft.) fizetne le az ő kezébe. Nem sokára rá neje meghütvén magát kissé rosszul lett, a gondos férj maga hozott neki egy findzsa theát, mellyre az erősen hányni kezdett; az aggódó férj megijedt, hogy neje cholerában van, hívatta a jó Bamford orvost, maga pedig egy bizonyítványt fogalmazott, melly szerint neje meghalt cholerában, mellyet két orvos és a betegápoló nő is aláírt. Neje csakugyan meg is halt, de férje vigasztalta magát azon 130 ezer pfttal, mellyet e halálozással az élet biztosító társulatoktól kapnia kell.
Volt egy iszákos testvére, ki már őrülési rohamokban szenvedett, de Palmer hamis bizonyítványokkal elpalástolta baját, s sikerült egy társaságnál szeretett testvére életét 140 ezer pftig biztosítni. Testvére azonban nemsokára agyonitta magát; halála figyelmet gerjesztett, de Palmer Vilmos sokkal jobb hírben állott, semhogy valaki vádolni merte volna; mindazáltal nehogy vizsgálat történjék, a társulattól nem merte követelni a 140 ezernyi biztosított tőkét.
Most pénzzavarokba süllyedt. Egy fiatal gentlemann lóversenyen fogadás következtében sokat nyert tőle, melly összegen aztán nagy lakomát csaptak. Az ifjú gentlemann roszul lett a sok szeszes italtól, s kiáltozott, hogy Palmer a pénzét el akarja lopni, ezért megmérgezé. Azonban reggelre semmi baja sem volt, sőt Palmerrel is kibékült, elannyira, hogy ezt elkísérte haza.
Itt újra roszul lett, kérte Palmert, segítene rajta. Ez hozott csillapító szert, aztán a jó Bamfordot hivatá betegjéhez, ki is mákonyszert rendelt. Ezt Palmer nem adta be neki, hanem helyette két állítólag hugyanysó-labdacsot adott be neki, de mellyre az ifjú pár percz múlva kimúlt irtózatos rántások közt. Atyja nem hagyta a dolgot abba, hanem megvizsgáltatta fia hulláját Taylor, London egyik legnevesebb vegyésze által, ki is oda nyilatkozott, hogy a halált strichnin által előidézett dermenet okozta. Palmer törvényszék elé állíttatott, neje, napa és testvére hulláit felásták, s mindegyiken mérgezésnek találták nyomait. A vizsgálat egyre foly, lehet hogy még több gaztette is napvilágra kerül, miután a közönség több emberek hirtelen haláláról emlékezik, kik egykor vele üzleti érintkezésben voltak.

A Vasárnapi Újság 1856. február 10-i számából tallózta: Bölöni Domokos