Kiss Székely Zoltán: Vallomás
észrevételen
mindig itt vagy velem
jársz-kelsz emlékeimben lassan
épp csak hogy vagy nekem
épp csak hogy vagy
mert megszokás hogy hallom
mint teszel-veszel
s fennhangon nem szólsz
sem szelíden
sem szelíden
ívelő emlőd nem rezzen
e tompa februárban
itt téblábolsz köröttem
észrevételen