Láng Eszter: Az élet, ahogy múlik
Az élet, ahogy múlik,
a demokrácia maszkjában
tetszelgő diktatúra
és a körülöttünk dúló
egyre erősebb erőszak
csak pacifizmusomat teszi
mélyebbé és szilárdabbá,
azt a hitemet, hogy a terrort,
a gyilkolást, egymás megalázását
csak a türelem és a békeszeretet
győzheti le. Másképp az ember
saját magát fogja leigázni
és úgy elaljasítani, hogy
végképp elveszti a jogot:
embernek neveztetni,
és az emberségre való
képességet is. Számomra
a világvégét ilymódon az
elembertelenedés jelenti.
Talán szektát kéne alapítani
a türelem lobogója alatt,
hívni magunkhoz a kisdedeket,
a még fogékonyakat,
és óvni őket a szennytől,
s tanítani.
1987