Nászta Katalin: Édes-savanyú, vagy keserédes, mindenképp összetett, kínai beütéssel, amilyen a szemem vágása
hagymázas szavak, nem is értem őket,
bennem a hiba, de én olvasok
hozzájuk képest, Ady, Nagy László,
s még kitudja hányan – egyszerű vagyok
örülök, ha két szó között a rést
át sikerül fogni, érteni vélhetem
s a tüneményt, ami egyszerűségem
megragadta, becsomagolhatom
ó, álcázott fájdalmak szövése
véres hiúságok télies vására
mikor a húst nyersen s a tojást főtlenül
zabálja kelmetek atyafisága
tegnap utam mentén őszülő fűszálak
csimbókos csoportja hajolt a földre le
megállhattam volna megörökíteni
szél akadályozott, a szél nem engedte
/siettem kocsimba ücsörgő páromhoz/
nem is vágyakozom hideg parnasszusi
párnákra ülni ott fenn a hegyen
mégha csíksomlyói, vagy csak hargitai
nekem a hegyeim itt vannak lent
ha világégés lesz, hangyányi früstököm
meglelem egy bolyban, röviden: ott lakom
ti meg, adylelkű garabonciások
nézzetek az égre, s csillagot lássatok
2019-02-13