(Álomélet avagy életálom)

Álom ez az élet, ha visszanézem,
álom, melyből folyton fölébredek,
mindig visszaalszom, vagy fölidézem,
mint foszló képgomolyt a reggelek.

Álom, mely hovatovább egyre hosszabb,
Mi lesz azzal, amit elfeledek?
A szebbik része gyorsan fogy, a rosszat
átmásolják fekete lemezek.

Mélázgatok: akkor mi is az élet?
Csupán egyetlen tükörpillanat,
mutatóugrás innen oda, ébren.

Hát ezért ragasztottam szárnyakat:
Az élet fölfelé is álomhajlék.
Bezárva mi mindenről lemaradnék!