Ülnek
egymással szemben
körülöttük lángol a nyár
vagy hideg eső csipkéz

Szavaikat
ízlelgetik
akár a bort
régi ízeket

felhorzsolt
önérzetük
békül egymással
bevallatlanul
az idővel

körülöttük szél indul a lángoló nyárban
vagy hirtelen áll el az eső
ahogy kezdte

szavaikat
rakják egymás mellé
közös útjaikat

rezdülésekből értik egymást
megint

tétova mozdulataikat
bogozzák
tudják
a bogok már nem számítanak

bennük lángol a nyár
bennük csipkéz az eső

ízlelgetik egymást
akár a bort