Nagy László Mihály: A szökevény*

Mária nemrég költözött a harmadik emeletre, ahol egy barátnője lakott, aki kiment Olaszországba, egyelőre dolgozni, aztán ki tudja… Odaadta a lakását a barátnőjének, aki be is költözött.
Csendes, zárkózott szomszéd volt. Csak a szomszédjával, Jolánkával tartotta a kapcsolatot, de terveiről neki se mondott semmit, csak az esti, tömbház előtti pletykálkodások során hajtogatta: majd rendet teremt ő itt.
A nagy „tisztogatási” kampány be is indult.
Kristóf minderről mit sem tudott; kopogtattak, ajtót nyitott és akkor beszélt először Máriával; köszönt neki, mint jó szomszéd és megkérdezte, miben segíthet. A három emelettel alatta lakó szomszédasszony megkérdezte: dohányzik-e és ha igen, mit szív? Ő készségesen hozta a cigijét, és mondta, hogy Camelt.
Mária ki is emelt egy bagót, de a tüzet nem fogadta el. Távozott.
Kristóf csendben becsukta az ajtót. Máriaminden felette lakó szomszédnál megismételte ezt a gesztust. Két napja ment rá, majd a pletykafészekben elmesélte küldetése eredményét: a felette lakók közül a negyediken nem dohányoznak, az ötödiken igen, a hatodikon, hetediken, nyolcadikon nem, a kilencediken és a tizediken igen. Mindenkitől kapott egy-egy cigarettát, s mint tárgyi bizonyítékot, jó helyre rejtette, aztán összehasonlította a tömbház előtti csikkekkel. A harminckilenc csíkból hat talált, és most már tudja, ki hajigálja ki a csikkeket. A pletykatársak mindegyre magyarázták neki, hogy vigyázat, nem csak a lakók bagóznak, az idejövök is szívnak egy-két füstöt, mielőtt belépnek a tömbházba és nem mindenki dobja a csikket szemétkosárba.
Mária: mindent a maga idejében!
A második akció főszereplője Kristóf volt. Ezúttal Mária már erélyesen kopogott, majd ajtónyitás után szigorúan rászólt a szomszédjára: maga eltitkolta, hogy a felesége és a fia is dohányzik, de most már tudom miért, hogy ne tudjam meg, milyen cigit szívnak. Kristóf szóhoz sem jutott, de Mária tovább perelt: maguk hárman annyi szivaroznak, hogy a teraszom úgy megtelik hamuval, naponként fel kell mosnom, de most ennek vége!
Kristóf pedáns, természetszerető ember, nem erőltette. Mária megsértődött, hazament és bezárkózott. Senkinek s enyitott ajtót.
Ekkor jött három emberke, kikérdezték a szomszédokat az akciós hölgyről, azok mondták, hogy csak Jolánkának nyit ajtót. Elmentek Jolikához, a csapat vezetője elmagyarázta: Mária a pszichoterápiai intézetből megszökött krónikus beteg, többek között tisztaság mániás. Szökevénynek is nevezik, egy hónapja keresik, és az egyik rokon adta meg ezt a címet, segítsen, mert be kell vinniük, rohamkocsival vannak. Jolika csak annyit tegyen, hogy bekopog… A többit ők intézik.
Jolika kopogott, Máriára zubbony került, üvöltésére kigyűlt a lépcsőház, a kocsi szirénázva el.
Kristóf kilépett az erkélyre, elszívta Cameljét, felnézett az égre, bocsánatot kért a Fennalvótól és kifricskázta a csikket.


*Szerzőnek a Káféhoz beküldött utolsó írása. Közlését már nem érhette meg.

2019. március 1.

1 hozzászólás érkezett

  1. Nagy-Bodó Tibor:

    folytatom én ….

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights