Láng Eszter két verse
Tavasz II.
Szilvák a kertben: fehér ruhában szûzi leányok,
szellő ringatja vállukon a csipkét.
Ifjúság illata leng,
könnyû szárnyakon kismadár lebeg
és nászra szólítja párját.
Álomban
futok a réten buja zöld lapik
és fürtös virágok utamon
hozzád futok rohanok lélekszakadva
madár se gyorsabb
és gondolatban már ott vagyok
érzem a bőröd illatát
ahogy kapkodom a sűrű levegőt
rózsa és édes ánizs és fű szaga rohan velem
ez mind te vagy
futok hát hozzád és veled
felébredek: szétszóródnak a fényes álmok
s te nem vagy itt
Debrecen, 1993. május 3.
Pusztai Péter rajza