azt hiszem hogy Bogi megrémül attól is hogy amikor sír akkor sír azaz hogy nedves-maszatos lesz az arca hogy szájszélre csordul a könnye s azt hiszem ilyenkor csak az vigasztalja hogy a könny sós a sót meg imádja… sejtem hogy előbb-utóbb meg kell magyarázzam neki hogy mindenkiben lakik egy tenger vagy egy folyam de patak-erecske nélkül sem létezik senki és hogy alvás közben előfordulnak miniatűr tengerrengések özönvizek torkolat-áradások vagy mederelhagyások és hogy mindez a szemhéjat belülről ostromolja míg e part e gát nem bírja tovább és megadja magát … szerencsére arról hogy mindent vihet a víz még nem kell magyarázkodjak!