A kalandos sorsú Hudec László (1893–1958) egy hatgyermekes mérnökcsalád első gyermekeként született Besztercebányán (ma Szlovákia is büszke rá) Nevét sokféle átírásban őrzik a lexikonok, szakcikkek: László/Ladislaus/Ladislav Hudec/Hugyecz. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben, és 1916-ban már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt.

Az I. világháborúban orosz fogságba esett, később, 1920-ban kalandos úton Sanghajba szökött, ahol először egy amerikai építőipari cég alkalmazottjaként megtanult angolul és kínaiul, majd 1925-ben önállósodott. 

Hudec/Hugyecz László magyar állampolgárságát csak 1928-ban kaphatta meg, 1942-ben tiszteletbeli konzul lett. Több felekezet templomát is – térítés nélkül – megtervezte Sanghajban. Az 1940-es évek második felében azonban családjával elhagyta Kínát. Svájcban, Luganóban telepedett le, onnan Rómába ment, ahol egy különleges feladatot kapott: a Szent Péter sírját kutató nemzetközi csoport tagja lett. Így vált szemtanújává annak, hogyan találták meg a Szent Péter földi maradványait tartalmazó urnát. Hugyecz/Hudecék később San Franciscóban leltek új otthonra.

A családfő amerikai állampolgárként halt meg, hazájától távol, de végső nyughelyre a besztercebányai temetőben, a családi kriptában talált.

A kínai metropolisban a legszebb épületek „a sanghaji art deco atyjának”, azaz Hudec Lászlónak a nevéhez fűződnek, az általa ide tervezett épületeket kincsként tartják számon. Általában sikeresen kombinálta a legfrissebb, nyugati építészeti újdonságokat a kínai stílusjegyekkel. A Hudec által épített hatalmas szállodában, az 1934-ben elkészült Park Hotelben (képünkön) szinte minden korabeli technikai újdonság megtalálható, ráadásul a mai napig üzemel is. A 83,8 méter magas „felhőkarcoló”, a 22 emeletes Park Hotel egész Kelet-Ázsia legmagasabb épülete volt a 20. század nyolcvanas éveiig.
A művelt sanghajiak szerint a népeink között ívelő híd két pillére: Petőfi Szabadság, szerelem című költeményének népszerűsége (ez kötelező olvasmány a kínai iskolákban) és Hudec építészete. A Kínai Írószövetség sanghaji tagjai pedig már csak azért is megkülönböztetett figyelemmel fordulnak Magyarország felé, mert székházuk – a város ékköve – egy igazi Hudec-palota. 

A Sanghajnak 65 épületet tervező Hudec László egykori lakóházán belül helyet kapott a Hudec Kulturális Alapítvány, állandó kiállítással. Az 1938-ban épült villa a város Csangning (Changning) negyedében található. A felújítási munkák tervezése még 2008-ban kezdődött, a projekt a kínai–magyar együttműködés újabb fontos állomásaként valósult meg. A Hudec-kiállítás a két ország közötti barátság jelképeként, találkozóhelyeként, valamint építészek nemzetközi eszmecseréjének fórumaként is szolgálhat. Avatásáról  videóriport is készült .

Nagyon köszönöm Csejdy Virágnak, a Hudec-alapítvány kurátorának, illetve Szentmártoni Líviának, sanghaji főkonzulátusunk munkatársának a segítségét.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban