Nemrég Raluca Prelipceanu közgazdász előadást tartott Romániában a migrációról és a migráns mentalitásról. Az utóbbi 25 év jelenségeit elemezte. Mint kiderült, Románia világviszonylatban Szíria után a második helyen áll az emigráció tekintetében. A világ második migráns országa vagyunk! Leköröztünk immár több ázsiai és afrikai országot is. A román emigránsok – vagy migránsok, ahogy mostanság hívják őket – tehát a romániai származású külföldön élők, megélhetést keresők és találók száma meghaladja az 5 milliót. Nem kis szám ez! Öt millió! Raluca Prelipceanu közgazdász annyira megirtózott tőle, hogy menten kolostorba vonult – és mint mondta: ott folytatja tovább közgazdasági kutatásait. Hozott anyagból, nyilván…

Nem vicc! Kezdetben Raluca Prelipceanu maga is kivándorolt. Tanulmányait a Sorbonne-non végezte, majd állást ajánlottak fel neki Brüsszelben, amit nem fogadott el. Mert úgy látta, hogy ott az intézmények „kétszínűek és farizeusok”. Ezért haza vándorolt Nyugat-Európából. Itthon viszont nem talált képesítésének megfelelő állást, és kolostorba vonult. Tehát itthon sem jó.

Véleménye szerint Romániát túl sok hozzá nem értő vezeti. Bár csak ez lenne a baj! Viszont azt tapasztalhatjuk, hogy a politikai és a gazdasági vezetők függetlenül attól, hogy hozzáértők-e vagy sem, üzérkedők a javából. Szégyentelenül zsebre vágják a közpénzt, de az Európai Uniótól lehívott támogatásokat is. Ezért van az, hogy szemkiszúrásból beindítanak számtalan munkálatot – kórház- és autósztráda-építést például – aztán abbamarad minden, mert az építéshez szükséges – és megkapott! – pénzt bezsebelték. Hát, nagyjából erről van szó! Emiatt kell emigrálni Romániából… És ez elől menekült kolostorba a világot járt közgazdásznő.

Raluca Prelipceanu szomorúan állapította meg, hogy Romániából óránként 9 lakos vándorol ki. Az aktív lakosság 17 százaléka már külföldre távozott. 2007 és 2017 között – tehát mostanában, nemrég – 40 ezer orvos vándorolt ki Romániából. Ezután már csak az várható, hogy kivándorolnak a betegek is! – azért, hogy orvosi kezelésben legyen részük. Mert itthon, ami a lerobbant kórházakban van, arról jobb nem beszélni.

Csodálatosan gazdag ez az ország, hogyha mi szállítunk szakképzett munkaerőt Ausztriának, Magyarországnak, Németországnak, és egyetemet végzetteket Amerikának, Kanadának. A közgazdásznő azt is felrója, hogy az emigránsok 20 százaléka nem tér többé vissza Romániába. Külföldön viszont hazánk fiai a helybélieket utánozzák: homoszexuálisok lesznek, bigámiában élnek, nem vállalják a családalapítást. Azt is megfigyelte, hogy a román nők immár idősebb korban szülnek, miután betöltötték a harminc évet. Én nem bánkódnék ezért. Mert a 30 éves nők már meggondoltabbak, s az általuk szült gyermek jobb sorsra számíthat. Emiatt nem kell kolostorba vonulni…

Raluca Prelipceanu előadását Skultéty Sándor műfordító, a Humanitas Kiadó szerkesztője ismertette. Köszönet érte. Reméljük, rövidesen az is terítékre kerül, hogy mit lehetne tenni azért, hogy Románia kikerüljön az üzérkedők karmaiból, és talpra álljon végre. Mert panaszkodni könnyű, de tenni is kell valamit.

Zsehránszky István

Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény rovat, 2019. április 03.