Internet-kávézó ROMÁN GYõzõ három kávésztori
Román Győző három kávé-sztorija
A doboz neszt elnyertem
Még a munkaközbeni nagy kávézásaim idején történt, amikoris íráskor három-négy amerikai kávét (tehát kevésbé erőset) is megittam. Ezt a környékemen mindenki tudta. Megtörtént, hogy a szerkesztőségből valaki valamelyik dél-amerikai országban járt és akkor mifelénk éppen megjelent neszkávét hozott egy dobozzal a szerkesztõségbe, és azt mondta, hogy ha a belőle készült kávét mind megiszom, akkor ad egy dobozzal nekem is.
Mind, vagyis egy egész dobozzal.
Abban az időben, ahogy egyik kollegám mondotta, a vakmerő időszakomat éltem, vagyis tavasz közepén beugrottam az összegyűlt hóléből kialakult tóba, de beúsztam az áprilisi tengerbe is. Az ezer tűszúrás nem volt gyógyító hatással, s a mai könyök- és térdfájdalmaim onnan is eredhetnek.
Na, ilyesmiket cselekedtem, hát nekiveselkedtem a neszkávé megívásához. Sajnos egyszerre, pontosabban együltömben, levegőt azért vettem. S persze, egyet-egyet kavargattam a lén. Tehát a doboz neszt elnyertem. A baj csak az volt, hogy vagy négy napig nem tudtam aludni, pedig fáradt voltam, mint a megkergetett kutya. Meg utóhatásként, most sem kedvelem a neszt (még akkor sem ha tudom, hogy pörkölt kávéból készül), csak darált kávét iszom, ma már édeskével. Minden nap. A városban pedig rövid kávét (esspressót) rendelek.
Tényleg whisky
Stanik István Bukarestbe jött fel ügyes-bajos dolgait intézni. Akkor nyíltak az irish pubok, köztük az utcánkban lévő The Dubliner Irish Pub. Meghívtam egy ír kávéra, azóta biztos ivott már többször, de akkor új volt. Ízlett neki, de nagyon. Igaz, a hatása is hamar megjött, kipirult az arca, vidám és beszédes lett. Kérdezte is, hogy miként készült, mert mintha skót whiskyt érezne benne? A pincér mondta meg neki, hogy a kávéban tényleg van whisky, de nem skót, hanem ír. S ezt nyakonöntik tejszínhabbal meg keményen megédesítik, úgy hogy az alkoholos ital íze nem érződik benne. Csakhát a barátja, mutatott rám, megkért, hogy bőven töltsek bele whiskyt. Stanik azóta is visszavágyik ebbe az ír kocsmába.
Pálinka vagy cujka?
Az egyik román gazdasági lapnak volt egy főszerkesztője, aki mindig csak a neve kezdőbetűivel írta alá a cikkeit, I.G.N.-ként. Amikor én is gazdasági lapot adtam ki magyarul Üzleti ötletek címmel, többször beszélgettünk, mert valamikor egyazon továbbképzőre jártunk. Véletlenul futottunk össze Brassóban és mindjárt azzal jött, hogy ha már annyira dicsértem a pálinkát és a rövid kávét, hát bizonyítsam be, hogy jobb, mint a cujka és a hosszú lére eresztett kávé.
A Koronába ültünk be, ahol az ismerős pincértől valódi szilvapálinkát és egy esspressót kértem. Nem mondom, a román cujkához szokott regáti a pálinkától csak hápogni tudott, krákogott is veszettül, a kávétól, amelyet az elején lenézett, heves szívdobogása lett. Fel is állt, mondta, hogy lefekszik, mert megmérgeztem, s nem akar az asztal mellett kinyiffanni.
(Folytatjuk)
Szerkeszti Gergely Tamás
Az illusztráció: Pawel Kuczynski grafikája
Kuczynski egyéb munkái: https://www.taringa.net/+arte/el-arte-de-pawel-kuczynski_1hrfhs
Köszönjük Dabi István segítségét a lengyel grafikussal való kapcsolattartásban
Pusztai Péter rajza
2019. április 7. 04:25
Nagyon élveztem a sztorikat! Különösen a harmadikat. Köszönöm, Román Győző!