Demény Péter: Tűz

Leégett mindenünk,
gerendák zuhantak,
ablakok sikoltottak,
lángolt az éjszaka,
hiába folyt a Szajna,
porig égett a házasságunk.

Ha becsapsz, megöllek,
szögeztem le, Dulcinea
csöndesen bólogatott.

Azóta öt esztendő telt el,
minden nap elsiratom azt a tornyot,
minden hamvát a fejemre szórom,
és minden nap megköszönöm Istennek,
hogy mertem porrá égni,
Dulcineának, hogy hordta a lángot és a téglát,
felhúztunk egy új templomot.