Vári Attila: Kérdőjelek
Mikor Atlantisz süllyedett,
vajon keltettek pánikot?
S ha lassú volt a süllyedés,
vajon mit ért egy hegy… a domb?
És volt vajon vándormadár-
Távol-hajós ki visszatért?
S ha lassú volt a süllyedés,
rettegtek-e a holnapért?
Vagy folyt a bor, és táncra tánc?
És titkon-voksolt honatyák
szavaztak földről, mit az ár
örökre s rég magába zárt?
Mikor Atlantisz süllyedett,
mi volt vajon a fontosabb?
A LÉT, mely maga süllyed el,
vagy az, hogy MIT?
és még HOGYAN?
Volt még adó? És nőtt a bér?
S loptak, tniközben elmerült?
S miközben elmerült a lét,
vélték: ki hisz, az idvezül?
A költő verset válogat
Hatvanadik születésnapja táján, pontosabban 2006-ban nemcsak önmagát, de olvasóit is megajándékozta Vári Attila, a sokoldalú szerző; Idegen ég (Válogatott versek, 1970-2004. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) című kötete sajátos számadás egy alkotói pályáról, amelyen több műfajban is sikeresen takarított be termést. A költő Vári többrétegű versideje élményszerűen bomlik ki ebből az erdélyi viszonylatban sokismeretlenes válogatásból, s a kiadó céltudatos törekvését dicséri, hogy érzékenyen és következetesen figyel a mai erdélyi irodalom szintézis-igényű összesítéseire. A Vári-kötet már sokadik ebben az egyre imponálóbbá váló sorban, s megismerhetünk belőle egy rendhagyó módon is alapvetően játékos kedvű, keserűségét is derűbe fojtó alkotó embert, aki végigpróbál minden megoldást, ami manapság a líra terén bevethető, s az eredmény egy olyan sokszólamú, a vers zeneiségét egy pillanatra sem feladó értékopció, mely a szín, a hangulat, a merész gondolati ívek és a polifónia sajátos együtthatásával tör tartósan utat magának – bennünk. (cseke gábor)
Forrás: ÚMSZ-Színkép, 2006. április 22-23.
2019. április 24. 12:10
Gratulálok a költőnek. Ez a vers is remekmű. Hajnalka