A 850 körül keletkezett Ezeregyéjszaka meséi mélyrétegében a szexualitás és a halál termékeny kapcsolata áll, mely azóta is lényegi eleme maradt a szépprózának. Hisz Seherezádé, aki vélhetően nem járt a Harwardra, azért mesél a gonosz Sahriár királynak, hogy kegyetlen szokásának, miszerint minden este megbecstelenít és megöl egy szűzlányt, véget vessen. Így válik az epika már kisgyermekkorában az elodázás, felfüggesztés eszközévé, mint egy olyan szintagmahalmaz, mely képes feltartóztatni a halált. A regény történetében bizonyos elemek, ma úgy mondanánk, toposzok, sűrűn ismétlődnek, hisz az 1296.-ban Kínában keletkezett Vízparti regény egy XII. századi törvényen kívüli csapatról beszél, amelyben nem nehéz meglátnunk a templomokat fosztogató bibliai Dávid történetét, vagy a sherwoodi erdőben kóborló Robin Hood-ot, annak ellenére, hogy a kínai mese Mao Ce Tung legbecsesebbnek tartott története volt. A magyar olvasó pedig immár boldogan gondol vissza Rózsa Sándorra, aki nem képviselte magát az irodalmi kánonban, még a Frankfurti Könyvvásár díszvendége sem volt, semmikor,  de azért elmondta a széppróza későbbi mestereinek az alapécát, hogy „a legízesebb kakaspörköltet is el löhet baszni egy kávéskanálnyi szarral.”

Pontosan ez az adalék hiányzik a zsidó-keresztény kultúrkör legelső bestselleréből, az Aranyszamár –ból, melyben szórakoztatóan keveredik mágia, bohózat és mitológia, s a szamárrá változtatott Lucius figurája megelőlegezi a későbbi sci-fi egész problematikáját, annak ellenére, hogy Lucius-t tévedésből a saját kedvese változtatja szamárrá. Ez a kortárs befogadó számára- Kerekes Tamás-már szükségtelen mozzanat, hisz a XXI. században már tudható, hogy autodidakta az, aki önmagától marha. (Timur Link Összes Művei, 187. kötet, Miskolc, Bíbor Kiadó)

Miközben számot vetünk a regény történetével, el ne feledjük, hogy a lovagregény Cervantes szerint „az élvezetek tárháza és a felüdülés kincsesbányája”, mi már tudjuk, hogy minden igazi lovagregény májusban kezdődik, orgonaillatban, amikor a főhős méhdöngés mellett húzza be maga mögött a kiskertajtót, és mellesleg Cervantes feltalálja az Olvasót. És akkor még adtunk is az érzésnek, hisz a lovagregény műfajának éltető eleme a szerelem és a házasság, de mi már azt is tudjuk, hogy ehhez a mágia elengedhetetlen elem.

A Lazarillo de Tormes élete c. pikareszk regény kapcsán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy címszereplője egy fekete, vak koldus oldalán köt ki gyermekkorában, s ez pontosan olyan mozzanat, ami megismétlődik majd abban az aktusban, amikor Vaclav Havel bevallja a cseh titkosszolgálatnak, hogy néger volt az anyja. Az összeurópai pánpiknikus regény történetének fontos mozzanata a cselekményvezetésben Gargantua és Pantagruel története, melyben a főszereplők elindulnak megkeresni az isteni Butykost, s maga az Orákulum tanácsolja nekik, hogy „Igyál.”

Aztán jönnek a Lusiádák, amely Vasco de Gama történetét meséli el, s a nívós portugál eposz átsiklik azon a jelentéktelen mozzanaton, hogy Vasco de Gama a Föld legteljesebb térképét adta el egy ellenséges politikai tábor vezetőjének, mely kissé hasonlít arra a mozzanatra, amelyben a XX. században atomtitkok cserélnek gazdát.

Thomas Deloney 1543-ban magasra tette a mércét, hisz a Readingi Tamás változatosságában Chaucer művével (Canterbury mesék) vetekszik. A mű a felszínen anekdoták ártalmatlan gyűjteménye, ám agyafúrt társadalomkritika is. Dicsőíti a posztókereskedőket, s becsmérli a ranglétrán felettük állókat. Az erényes és nagylelkű posztókereskedők zárt közösséget alkotnak. A nemesség azonban távol áll ettől az eszménytől. Amikor arisztokrata barátai kitérnek Margaret elől, a lány felismeri, hogy, hogy a szerény birtok többet ér. A posztókereskedők között boldogságra talál, majd beleegyezik, hogy megszökjön a király fivérével, ám a visszatérés a nemesi világba tönkreteszi a szerelmeseket.

Ez a mese minden elemében felidézi az Anthony Giddens főművének számító Új baloldal c. művének magyar interpretációját elvégző Gyurcsány Ferenc valóságos és izgalmas, fordulatokban bővelkedő kópéregényét.

„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”

Magyar Irodalom Rt.

www.marlonbrandy.nolblog.hu
thomaskerekes@msn.com