Zoltán Ildikónak

szűk utcák csorognak a temetők mellől
a rákóczilépcső fölötti négyes fasor egymásrautaltsága
és a vár falához tapadt virág-nevű nyári kert
a régi rata-tér – ahol most bűzös vécé ácsorog
és a főtér felé vezető elfalazott udvarterek
a kistemplomtér Feketerigói
és az Iskolapálya – a volt gyümölcsös
a városszéli filmszínház sanda homálya
nagy Bőrlabdák tompa puffanása
és az első Kaland a trébelydombon

alattunk város sötétségbe nyúló fénypár soraival
és a hangtalanul lélegző maros – a Folyó

és ott a régi iskola mellett a ház
az eperfa koronája eltakarja az utcai lámpát
ami a sárosutca macskaköveit tapogatja
sárga fényével

a Ház homlokzata nyugatra néz
így a hajnali fények
az internátus faláról visszfényesűlnek
tátottszemű szobámba

így ér hozzám                  itt könyöklök ki
ez a Város                         minden nap
ablakába

1978-2008.