Gergely Tamás: A koma mosolya
– Mi lenne ha…? – kezdte el a Koma. Mindenki felfigyelt a Vadmalac-családban. Megszokták, hogy tesz fel kérdéseket, de most egy bágyadt szerda délután volt, nem kíváncsiskodásra való. Se a világ titkainak a megfejtésére.
Vadmalac is elbóbiskolt a fotel karfájára támaszkodva, de most felneszelt. Komája meg folytatta:
– Ha mosolygással megállíthatnánk az időt – mondta, különös fény gyúlt a szeme bogarában.
”Áhá – gondolta Vadmalac – öregedés-téma.”
– Szóval ha elébe állnánk az Időnek, azaz szembefordulnánk vele és rámosolyognánk. Elfelejtene tovább telni.
Kihúzta magát, sőt kidüllesztette szőrös mellét, mint aki valami korszakalkotót fogalmazott meg.
Vadmalac viszont megvakarta a feje búbját, és ezt tudakolta:
– Azt nem tudod elintézni véletlenül, hogy húsz évet fiatalodjunk? Cirka.
Forrás: Lenolaj.hu