A Magyar Bencés Kongregációhoz tartozik a pannonhalmi szerzetesek által alapított Szent Gellért Apátság is a brazíliai São Paulóban. Az első bencések még a múlt század harmincas éveiben jöttek el a távoli Dél-Amerikába, hogy az ott élő kis magyar közösség lelki gondozását felvállalják. Nova Pannonhalma néven még új központot is kialakítottak.
Ez azonban a II. világháború után kicsinek bizonyult, különösen azt követően, hogy az ötvenes évek legelején – a magyarországi szerzetesrendek feloszlatása után – bujdosó barátok népes csoportja keresett menedéket Brazíliában. 1951-ben megalapították a Szent Gellért nevét viselő monostort, mellette pedig megnyitották a Szent Imréről elnevezett kollégiumot.

A pannonhalmi gyökereket – templomuk színes üvegképein is – büszkén vállaló, egyben gimnáziumuk bejáratánál a magyar szenteknek: Istvánnak (Estevao), Imrének (Amerigo), Gellértnek (Geraldo) ily módon is emléket állító rendházat 1989-ben apátsági rangra emelték.

Az egykor oda kivándorolt szerzetesek közül már kevesen élnek a falai között, de mind ők, mind az általuk kinevelt brazil rendtársak tartják a kapcsolatot a magyarországi anyaintézménnyel, ahonnan Várszegi Asztrik főapát időről időre meglátogatja a távolba szakadt barátokat.
A Szent Gellért Apátság különösen büszke könyvtárára, ötvenezer kötet teológiai és filozófiai munkát, továbbá neveléstudományi, szociológiai, irodalmi és történelmi tárgyú műveket őriznek polcain. Ezek mellett tizenkétezer magyar témájú és vonatkozású kötet található itt, ami egyedülálló gyűjteménynek számít nemcsak Brazíliában, de egész Dél-Amerikában is.

Az Egyesült Államokban szerteszét élő, többségükben ugyancsak a háború után odakerült bencés barátok levelezéssel és találkozásokkal ápolták a közös alapítás gondolatát.
1954 tavaszán Sárközy Pál akkori pannonhalmi főapát felszólította őket: vagy összeköltöznek közös életre egy rendi házban az USA-ban, vagy pedig csatlakozniuk kell a brazíliai rendtársakhoz São Paulóban. A magyar bencések a maradás mellett döntöttek. San Francisco környékén hatvan esztendővel ezelőtt, 1956-ban otthont találtak kolostoruk és iskolájuk számára. Woodside Priory lett az iskola neve, ami egyben földrajzi fekvését is megjelölte. A kolostor védőszentjéül Szent Istvánt választották,

Pannonhalma védőszentjének, Szent Mártonnak ünnepén, 1956. november 11-én mondták itt az első misét. Szent Benedek kaliforniai fiai többféle módon vettek részt a magyarság szolgálatában, sok fiatal például a Priory-ban (szerzetházban) kezdte amerikai életét és a bencés atyák segítségével folytatta tanulmányait vagy jutott munkához, önálló megélhetéshez.
Az alapítók öregedése, a rendtársak számbeli csökkenése az 1970-es évek elején súlyos gondot okozott a közösségnek, különösen a fiataloknak, akiket már nem kötöttek Pannonhalmához érzelmi szálak. Számukra az lett fontos, hogyan mentsék át a Prioryt a jövőbe.
Egyetértésükkel a keleti parti St. Anselm kolostor 1975. augusztus elején vette át a King St. Stephen Monastery-t és a Woodside Priory School-t, amely ettől kezdve az Amerikai-Kasszinói Kongregáció tagja. A magyar alapító atyák emlékét tábla őrzi Woodside-ban.

Köszönöm Várszegi Asztrik főapátnak és Hegedűs József Odó bencés szerzetesnek, továbbá Magyarossy András egykori pannonhalmi diáknak, a Berkeley Egyetem tanárának szíves segítségét.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban