Zaklatott lélekkel állott a Koma a mentora előtt.
– Hálóval fogták össze a vadmalacokat. Olyannal, mint amivel a tengerben halásznak.
Vadmalac pupillája megnőtt, de nem szólt, várta a folytatást.
– Gombnyomással nyitották, és lőtték ki több méterről.
Gyöngyözött mindkettőjük homloka.
– Mondd, álmot láttam, vagy ez a valóság?
Vadmalac megköszörülte a torkát.
– Mondd ki végre, ez a valóság!
Vadmalac megkapaszkodott a sapkájában, mintha fújna a szél:
– Azért ott még nem tartunk.