Kiss Székely Zoltán: Hullámvándor fényhatáron

Hasonlat vagy te, kósza dallam,
hajnalban kelő piciny mosoly,
tajtékos nevetés és komoly,
tiszta, zengő aphrosz, hogy halljam,

hogy emlékeztess. Félszeg párkák
a tenger szélére kiülnek,
Éósz zamatát gyönyörűnek
érzik, s míg a vándort megszánják,

s ráadják Héliosz palástját,
illata lesz a szélnek, s zengő
szivárványt dob a mindenségnek.

Mintha sötét Ereboszt látnád,
a láthatatlant, s dörgő mennykő
atyját, Zeuszt. Tüzed eléget.

2019. május 19.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights