Márai Sándor (1900–1989) Grosschmid Sándor néven, Kassán született, felvidéki szászok leszármazottjaként. Elsősorban regényíróként ismert, bár szintén rangos novella-, vers- és tárcaírói munkássága, emellett néhány színdarabot is írt. A háború utáni hazai helyzet alakulásával mind elégedetlenebb Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot.

Először Svájcba, majd onnan Itáliába utazott, s Nápoly egyik kerületében, a Posillipón élt és alkotott. Ott írta meg híressé vált, olasz témájú regényét a San Gennaro vérét. Később Amerikába költözött, de 1968-ban visszatért az Appennini- félszigetre, és Salernóban élt 1979-ig. Abban az időszakban is vissza-visszalátogatott Nápolyba, mint arról a Napló, 1968–1975 című könyve is tanúskodik. 1979-ben ismét visszatért a tengerentúlra.

A kaliforniai San Diegóban, ahol élete utolsó éveit töltötte, később Márai Sándor-emléktáblát avattak, és ehhez kapcsolódóan nagyszabású emlékünnepséget tartottak. A domborművű térplasztikát, Csikai Gabriella alkotását a Balboa parkban helyezték el. Ott Bács Ferenc színművész (Márai megformálója az „Emigráns” című filmben) részleteket olvasott fel az író „Füveskönyv” című munkájából. Az eseményt a Los Angeles-i magyar főkonzulátus, San Diego polgármesteri hivatala és a helyi Magyar Ház szervezte.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban