Január óta tudjuk, hogy Csíksomlyóra látogat Ferenc pápa. Azóta sokakat a fogadás előkészítése, a szervezés foglalkoztat, nem is olyan kevesek pedig már-már felvágnak azzal, hogy őket hidegen hagyja ez az egész.
Néhányan közülük habzó szájjal szajkózzák Csíksomlyó megbecstelenítését, mert ez az antikrisztus pápa nyilván négereket is hoz majd magával, és idejön a sok román, összeköpködik szotyival Somlyó szent hegyét, belétörlik a szőrös talpukat a székely talajvízből gyarapodó salvatori gyepbe, ott lobog majd a román zászló, sőt román nyelvű szöveg is elhagyja majd a szülőföldet aprópénzért eladó álnok papság valamelyikének kígyónyelvet rejtegető száját. Pofáját! Még a Hármashalom-oltárt is eldugták, hogy az se tündökölje a Jóisten fényét szerteszéjjel a nyeregbe, s készítettek egy rakás kegytárgyat, faragtak egy böhöm nagy székely kaput, beleverték magukat mindenféle eszement költségbe, hogy közpénzen behódoljunk egy pápának, aki azért visel sapkát, cipőt és földig érő öltözetet, hogy elrejthesse a szarvait, patáit és lompos farkincáját. Egy-két hete különböző rendvédelmi, biztonsági szervek autói furikáznak sosem tapasztalt intenzitással a városba vezető országutakon. Mert büntetni akarják a gyorshajtó és nem indexelő székelyt, mert álnok módon ellenőriznek, belenéznek a vesénkbe! Tegnap egész nap helikopterek köröztek Csíkszereda fölött, de még Szentkirályon is leszállt az egyik. Azok sem hagynak békén, hangoskodnak, szórják a decibelmázsákat a lakosságra, megfigyelnek, megfélemlítenek, fitogtatnak légierőt, ha nem figyelünk, elragadják az asszonyainkat. És most bezzeg felújítják az állomásépületet, tüsténkednek az országutakon… Micsoda képmutatás! Azt fogja hinni a pápa, hogy itt nincsenek kátyúk az utakon, hogy az út mellyékét mindig tisztán tartják, pedig múlt héten még ott hevertek a télen letörött faágak és térdig ért a cseteny! Ha látta volna őexcellenciája nemrég az állomást! Aszfalt nélkül, persze… Ha a kényes kis cipellőjében betipegett volna a feltöredezett betonon a váróterembe, majd átslattyogott volna a mosdóba!… Lehet, hogy ő is inkább az Erzsébet parkot választotta volna. És akkor moshatná a saját lábát, nem a menekültekét!
Ezek mind nagy-nagy problémák, ugye? Eddig az volt a baj, hogy nem jön ide a szentatya, most az, hogy román kézre játssza Csíksomlyót, és idevonzza a hatóságokat. Én még nem jártam a Vatikánban, de világlátottabb ismerőseim mesélik, hogy azért oda sem kóricál be csak úgy az embernek fia. Mint ahogy a Louvre-ba, a budapesti Parlamentbe, vagy az akármelyik stadionbeli rockkoncertre sem. Ilyen kaliberű ember talán sosem fordult meg Csíkszeredában (IV Károly királyunkat is csak elfogultan emelhetjük a pápa mellé, és abban talán mind egyetértünk, hogy Ceausescut vagy Johannist egyáltalán nem). Miért vagyunk meglepődve, hogy minden korábbinál nagyobb biztonsági előkészületeknek lehetünk a tanúi?
Túlságosan borúlátók vagyunk, mert kisebbségi harcaink során számtalan alkalommal hoppon maradtunk. De vajon hány esetben éppen azért húzzuk a rövidebbet, mert örökös pesszimisták vagyunk? Ha valamit elvesznek tőlünk, kellő elszántsággal és józan elmével előbb-utóbb visszaszerezzük. Minden elállamosított területet, épületet vissza fogunk kapni, minden elnyomás alól felszabadulunk, mert Románia is köteles a normalitás irányába haladni – a borúlátók közül hányan fogadtak volna vasárnap Dragnea bebörtönzésére? Minden csak idő kérdése. És most íme, itt van egy „ilyen” idő, amikor itt lesz ez az akármilyen, de mégiscsak „pápai” szentatya, akivel beszélni lehet például a Batthyáneumról is.
Morcoskodás helyett keressük a pillanatban azt, ami segít, ami használ! Persze, lehet, hogy az aszfalt felpattog rögtön, miután a pápa helikoptere tovatűnik, de ne temessük máris azt az aszfaltot!

Forrás: Hargita Népe, 2019. május 29.