Dávid fiamnak

Tanulmányoztam filozófiát,
kíváncsi voltam az emberre,
aki a gondolkodás-fóliát
rácsomagolja a tettekre –
színes, gyönyörködtető csomagok
a kultúra örök polcain,
de jobban csodálom a moszatok
fényérzékeny, bölcs ostorait…

Olvastam esszét, tanulmányokat,
mindenkire kíváncsi voltam,
ki nem cukros ostobaságokat
árul könyvtárban, könyvesboltban –
és mennyivel lettem én boldogabb
a papírba csomagolt ésszel?
Örök csata dúlja a polcokat,
új és újabb közé tolt ékkel…

Tanulmányoztam a felnőtteket,
Istenem, mennyi becses példány!
Csomagolásuk dísznél díszesebb,
félistennek néz ki egynéhány.
Mi mindent alkotnak életen át!
de énnálam egyikük se nyerne,
nem érdemelné azt a trófeát,
amit az élet egyetlen sejtje.

Tanulmányoztam demográfiát.
Magyarosodik Európa:
mint Kalotaszeg, oly jövőbarát,
üres ház lett a koporsója.
A szabadságra vágyó távozott,
élni szabadon, új világba’;
aki maradt, jóléttel átkozott…
Gyönyörű sír Sába leánya…

Sokszor megcsodálom a gyermeket
mint nagyapa, és egykori magam.
Nézegetem a kedves képeket,
mindegyiknek nagy mondandója van.
Van-e gyermeknél nagyobb alkotás?
Leonardo Mona Lisája
titkok országa, gyermek mosolyán
ablak nyílik a mennyországra…

1. Demeter Mária:
   2019. június 1. 05:11

   Egyetértek Önnel.