Fodor Sándor: Nőegylet

Kisgyerek koromban nőegylet is volt szülőfalumban, a Kis-Somlyó tövében. A nőegylet „hólabda-teát” meg más, mostani szemmel megmosolyogtatónak tűnő rendezvényeket hozott össze – sokkal többet nem is tudok róla, mert édesanyám nem volt tagja. Ám óvodáskoromban magam is szerepeltem az egyik ilyen „hólabda-tea” műsorában, ahol néhány kisfiúval, kislánnyal „lepketánc”-ot lejtettünk a közönség – kiváltképpen nagymamám – elragadtatására.
Egyik nap koszosan, tépett ruhában, arcomon az orrvérzés nyomaival tértem haza az óvodából.
– Megvertek?! Bántottak, egyetlenem? – zárt karjaiba édesanyám.
Büszkén ráztam a fejem: szó sincs róla.
– Nőegyletet játszottunk… Előadtuk „Az ügyes mészáros-t. Burján Laci (a falu híres hentes-mészárosának nagyobbik fia) volt a mészáros, én pedig nem hagytam, hogy könnyen levágjanak.
– Miért vágtak volna le?! – iszonykodott édesanyám.
– Mert én voltam a berbécs.