Gergely Tamás: Ikes
„Összeomlok, mint egy sóbánya” – gondolta Vadmalac az elmúlt idõk megpróbáltatásait sorolva.
Majd ragozni kezdett hirtelen: ”Összeom” meg ”összeomlik – ik”, vagyis összeomlom”.
„Különös ez az ’omlom’ – ízlelgette a szót – mi az, elfeledtem az anyanyelvem?”
Hajnal hasadt, fáradtnak érezte magát, felkérezett volna szívesen az óra valamelyik mánusára.
Pusztai Péter rajza