Fehér Illés műfordításaiból

Rabok / Zatvorenici

A rabok
a börtön kopott betonját
dühösen verdeső
szomorúan
zuhogó esőt
nem észlelik.

Makacsul mogorván
járnak az esőben
hogy esik számukra
semmit sem jelent
merengve csatangolnak
a képzelet
végtelen láthatárán
távoli világukban
a verőfényes napot idézik.

Nem a legrosszabb
a falak, rácsok,
szögesdrót
fogságában lenni,
legrosszabb ha
az egyén lelkét
önmaga tartja bilincsben és
minden áldott nap a kirekesztettség
nyirkos bűzét szívja magába

---

Zatvorenici ne
doživljavaju kišu
koja danas
sumorno pljušti
lupajući bijesno po
starom zatvorskom betonu.

Prkosno natmureni
hodaju po kiši
ne pridavajući joj ni
najmanji značaj i
zamišljeno blude
po beskrajnim
horizontima mašte
u svom dalekom svijetu
zamišljajući sunčan dan.

Nije najstrašnije
biti zatočen
medju zidinama, rešetkama
i bodljikavom žicom,
najstrašnije je biti
okovan duhom u
ćeliji bića i udisati
smrdljivu vlagu izolacije
svaki ubogi dan.

Fordította: Fehér Illés

---

Stefan Višekruna (Trebinje, 1991.)

Forrás: Ezüst híd- Srebrni most

/

1. Fehér Illés:
   2019. június 24. 16:26

   Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ