Orbán Balázs és a legendás Szejke címmel jelent meg Balázs Árpád könyve, amely a legnagyobb székelyről tartalmaz újdonságokat, ritkaságszámba menő írásokat, személyes információkat. A szerzővel a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának (NYÖP) székelyudvarhelyi dísztermében Simó Márton író beszélgetett.
Beszélgetésükből kiderült, hogy a szerző igazából akkor vetette bele magát Orbán Balázs életének tanulmányozásába – még a 90-es évek elején –, amikor a Székelyudvarhely központjában lévő szobor állítása szóba került. Akkori tanácsosként a városházán dolgozó Lőrincz Györgyhöz fordult tervével, s pozitívan álltak az ügy mellé.
– A tanács elfogadta a szobor határozattervezetét, s én azt hittem, ezzel kész is, állni fog hamarosan a szobor. De eltelt három hónap, és nem történt semmi. Akkor ijedtem meg, és elkezdtem az ismerősök körében támogatást kérni. Sokan adakoztak, tulajdonképpen közadakozásból gyűlt össze ez a köztéri szobor… Addig gyűjtöttem a pénzt a szoborra, hogy elneveztek Orbán Balázs Árpádnak – mondta nevetve a szerző, aki azt is bevallotta, erre kimondottan büszke volt.
Simó Márton arról faggatta, hogy a családban milyen Orbán Balázs-ereklye, -kiadvány volt megtalálható, és mikor hallott először a Székelyföld leírásáról.
– A családban talán Tamásinak volt meg az Ábel című kötete, és Móricz Zsigmondnak a Rózsa Sándor összevonja szemöldökét, erre a kettőre emlékszem a gyermekkoromból. Orbán Balázzsal nem találkoztam akkoriban, annál inkább Udvarhelyen, miután beköltöztem Korondról. Nem volt nagy kultusza, nem sokat beszéltünk róla, csak annyit tudtunk, hogy a Székelyföld leírója és a legnagyobb székely – vallotta be a szerző.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy azóta nagyon sok írást, dokumentumot begyűjtött, rengeteg információt szerzett Orbán Balázsról, ami kötetbe szedve ezúttal az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál jelent meg.
– Orbán Balázs rajongója voltam mindig, mióta a nevét ismerem. Mindig elképzeltem, hogy milyen hangja lehetett annak az embernek, aki két és fél órát tudott beszélni a parlamentben. A szülőföld szerelmese volt. Azért írtam ezt a könyvet, mert úgy érzem, Orbán Balázst mint embert nem ismerjük eléggé. Keveset tudunk róla, családjáról, életéről. Varázslatos személyiség lehetett politikusként is, a legkisebb történelmi egyház tagjaként kilobbizta Budapesten, hogy a Parlament épülete mellé unitárius templomot építsenek. Halálakor még az ellenségei is csak jót mondtak róla – mondta a szerző.
A négyszer eltemetett Orbán Balázs jelenleg a Szejkén fekszik közös sírban édesanyjával, illetve Celesta nővére és Orbán Olga unokahúga társaságában, akiknek neveik nincsenek feltüntetve a sírkövön.
Szejkefürdőt sem lehetett megkerülni: a törökországi örökségből kapott pénzből vásárolta édesanyja a fiának, Balázsnak. Valamikor virágzó fürdőközpontként tartották számon, fürdőorvosa és két nagy medencéje volt, porcelánkádakban fürödtek a vendégek, híres-neves emberekről neveztek el minden lakot. 1945 után mindez semmivé vált.
Ide hozta Orbán Balázs Kolozsvárról a huszonéves prostituáltat, Faragó Annát gondnoknak, aki végül kisemmizte az akkor már idősödő urat. Szerelmi életéről annyit tudunk, hogy bőven volt nő az életében, viszont az utódok születését titok fedi.
A bemutató végén számos ötlet felmerült, hogy miként lehetne Orbán Balázst még inkább népszerűsíteni, hiszen mint elhangzott, nem becsüljük őt kellőképpen, keveset foglalkozunk vele. Idén volt születésének 190. évfordulója, és csupán a születésnapján emlékeztünk rá.
– Senkinek nem jutott eszébe például, hogy filmet készítsen róla, pedig megírta Székelyföld bibliáját. Ha tudni akarunk valamit a környező településekről, mindig őt vesszük le a polcról.
A könyvbe anekdoták, valamint ritka fotók is bekerültek a párizsi Musée d’Orsay archívumából. A bemutató zárásaként a közönség meghallhatta a Solymáron élő dédunoka, Orbán Réka üzenetét, amit hangfelvételről játszott be a könyv szerzője.

Nagyálmos Ildikó

Forrás: Hargita Népe, 2019. június 19.