Két vers egy témára: Albert-Lőrincz Márton és Hadnagy József
Albert-Lőrincz Márton: (Háló)
Aki észreveszi, nem lépik az bele,
Szerelem nem fűthet hálóba beszőve.
Aki nem látja meg, belegabalyodik,
Nőstények felfalják a bátor hímeket.
Akinek hálója lenge szál ökörnyál,
Hozzád sodródik, mint napkoronghoz a nyár.
Hadnagy József: Hálótlan pókhölgyek
A hálótlan pókhölgyek veszélyesek,
mert azt hiszed, ők különbek,
mint az átlagnő,
csak és csakis téged akarnak,
szőröstől-bőröstől.
Az én pókhölgyem egyetlen
égig nyúló szálon függött,
és Istennek nevezte.
Szerencsére nem voltam elég
bátor…Most ég és föld között
lógnék kizsigerelve…
Pusztai Péter rajza