Maradj hűséges a májusvégi hajnalokhoz,
amikor a gömbölyű harmatcseppeken
begördül a fény a Ligeti futballpálya gyepére,
s – a hajnalhoz túlöltözötten –
megérkezel. Siettél, hát megizzadtál.
Megnedvesedik a rövidujjú inged
zsebében a jegyzetfüzet
tested felőli oldalán a papír,
s z első leírt betű szétfolyik a lapon,
mint a reggeli fény a felszikkadt fűszálakon.

Diadalt álmodik a pálya szélére
odatévedt ökörfarkkóró,
ami csak annak köszönheti
talmi örökkévalóságát, hogy
a felezővonal környékén csírázott,
ahol legritkábban hagyja el
a nagy bőrlabda a játékteret.

Hozzá hajolok.
Kis dongó előz, s röppen el róla
miután mindent rendbenvalónak talált –
a beporzás megtörtént.
Most már csak a megtermékenyítés jönne.

A magképzéskor vajon hall-e majd
szokásos cifra káromkodást a gyepről
magyarul?